Oldal 19 [19]
OCR
I8 e ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN reményei és ambíciói, valamint az elszenvedett erőszak és növekvő veszélyeztetettség között kialakuló feszültségre szeretnénk felhívni a figyelmet, ilyenformán a késő Oszmán Birodalmon belüli örmény élet elég szemléletesen ábrázolható. A harmadik fejezet (A felülről jövő reformok dilemmája: II. Abdul-Hamid szultán katonai reformja és a német katonai misszió tevékenysége az Oszmán Birodalomban) makroszinten mutat rá a 19. századi Oszmán Birodalomban zajló modernizációs folyamat jellegzetes problémáira, a negyedik fejezet (Hatalomdelegáció és egyensúly: oszmán közigazgatási gyakorlat a keleti periférián) pedig a modernizációs és centralizációs politika következményeivel foglalkozik az örmény provinciákban. E fejezetben a birodalom perifériáját érintő oszmán közigazgatási gyakorlat szemszögéből átfogó képet nyújtunk a keleti régióban élt örmények helyzetéről. Az ötödik, hatodik és hetedik fejezet konkrét esetekkel foglalkozik: az ötödik fejezet (Helyi történelem globális összefonódásban: a Gülizar nevű fiatal lány története) egy mikrotörténelmi esetet dolgoz fel, egészen pontosan a Gülizar nevű leány Musza bej, kurd törzsi vezető általi elrablását, ezáltal rávilágít a provinciákban élt különböző népcsoportok közötti politikai és szociokulturális kölcsönhatásokra. Megmutatja, milyen imperiális és globális összefonódások keletkeztek egy helyi — Mus tartományban, a Van-tótól nyugatra történt — esemény kapcsán. A hatodik fejezet (Oszmán pozicionálás és a közügyekben való részvétel igénye: az első oszmán parlament örmény képviselői) az első oszmán parlament örmény képviselőinek prozopográfiai vizsgálata. Itt megtárgyaljuk az Oszmán Birodalomban élt örmények és az örmény vezető réteg tagjainak oszmanizmusát, vagyis azt, hogy az örmények miként látták magukat az Oszmán Birodalmon belül, és hogy mily mértékben igényelték a nyilvános részvételt a közügyekben, továbbá rámutatunk, hogy mindez bizonyos mértékű oszmanista kulturális identitásukból adódott. Itt megmutatkozik a történetírás nehézsége is, hiszen felvázoljuk, hogy az oszmanista örmény vezető réteg hogyan és miért tűnt el a történelmi emlékezetből a birodalom szétesését követően. A hetedik fejezet (Kapaszkodás a végsőkig: oszmán-örmény forradalmárok álláspontja Oroszországgal kapcsolatban) azzal foglalkozik, hogy az első világháború idején hogyan viszonyultak az Oszmán Birodalomban élő örmény forradalmárok Oroszországhoz. Itt az oszmán-örmények végletekig kiélezett helyzetben mutatott politikai elképzeléseit elemezzük, és egy hosszabb előtörténet keretében vizsgáljuk magát a helyzetet, valamint az ebben a helyzetben hozott döntéseket,
