OCR Output

I8 e ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN

reményei és ambíciói, valamint az elszenvedett erőszak és növekvő veszélyezte¬
tettség között kialakuló feszültségre szeretnénk felhívni a figyelmet, ilyenformán
a késő Oszmán Birodalmon belüli örmény élet elég szemléletesen ábrázolható.
A harmadik fejezet (A felülről jövő reformok dilemmája: II. Abdul-Hamid szul¬
tán katonai reformja és a német katonai misszió tevékenysége az Oszmán Biro¬
dalomban) makroszinten mutat rá a 19. századi Oszmán Birodalomban zajló
modernizációs folyamat jellegzetes problémáira, a negyedik fejezet (Hatalom¬
delegáció és egyensúly: oszmán közigazgatási gyakorlat a keleti periférián) pedig
a modernizációs és centralizációs politika következményeivel foglalkozik az
örmény provinciákban. E fejezetben a birodalom perifériáját érintő oszmán
közigazgatási gyakorlat szemszögéből átfogó képet nyújtunk a keleti régióban
élt örmények helyzetéről. Az ötödik, hatodik és hetedik fejezet konkrét esetek¬
kel foglalkozik: az ötödik fejezet (Helyi történelem globális összefonódásban: a
Gülizar nevű fiatal lány története) egy mikrotörténelmi esetet dolgoz fel, egészen
pontosan a Gülizar nevű leány Musza bej, kurd törzsi vezető általi elrablását,
ezáltal rávilágít a provinciákban élt különböző népcsoportok közötti politikai
és szociokulturális kölcsönhatásokra. Megmutatja, milyen imperiális és globális
összefonódások keletkeztek egy helyi — Mus tartományban, a Van-tótól nyugatra
történt — esemény kapcsán. A hatodik fejezet (Oszmán pozicionálás és a köz¬
ügyekben való részvétel igénye: az első oszmán parlament örmény képviselői) az
első oszmán parlament örmény képviselőinek prozopográfiai vizsgálata. Itt meg¬
tárgyaljuk az Oszmán Birodalomban élt örmények és az örmény vezető réteg
tagjainak oszmanizmusát, vagyis azt, hogy az örmények miként látták magukat
az Oszmán Birodalmon belül, és hogy mily mértékben igényelték a nyilvános
részvételt a közügyekben, továbbá rámutatunk, hogy mindez bizonyos mértékű
oszmanista kulturális identitásukból adódott. Itt megmutatkozik a történetírás
nehézsége is, hiszen felvázoljuk, hogy az oszmanista örmény vezető réteg hogyan
és miért tűnt el a történelmi emlékezetből a birodalom szétesését követően.
A hetedik fejezet (Kapaszkodás a végsőkig: oszmán-örmény forradalmárok állás¬
pontja Oroszországgal kapcsolatban) azzal foglalkozik, hogy az első világháború
idején hogyan viszonyultak az Oszmán Birodalomban élő örmény forradalmá¬
rok Oroszországhoz. Itt az oszmán-örmények végletekig kiélezett helyzetben
mutatott politikai elképzeléseit elemezzük, és egy hosszabb előtörténet keretében
vizsgáljuk magát a helyzetet, valamint az ebben a helyzetben hozott döntéseket,