Page 18 [18]
Bevezetés e 17
különböző körülmények között politikailag megszervezni. Bemutatjuk, hogy
hogyan élték meg a birodalom lakói e sokféleséget a hétköznapokban, miképp
lehetett ezt a sokféleséget kezelni, és rámutatunk, hogy milyen szinteken, milyen
okból kifolyólag és hogyan keletkeztek konfliktusok, illetve hogyan kezelték
ezeket. Kitérünk rá, hogy az adott feltételek mellett milyen politikai remények
és jövőre vonatkozó tervek születtek, és hogy mindezek milyen konkrét követe¬
léseket és modelleket eredményeztek. Természetesen azt is érzékeltetjük, hogy
az első világháború előestéjén, sőt még a háború elején is hogyan próbáltak min¬
den lehetőséget megragadni, hogy megőrizzék a fennálló plurális — és ennek
megfelelően komplex - Eletkörülmenyeket, és így elhárítsák azt a tömeges erő¬
szakot, mely semmi esetre nem volt elkerülhetetlen, és melyet végső soron konk¬
rétan megnevezhető politikai hatalmak és döntéshozók támogattak.
Jelen kötet keretein belül nem tudjuk ezt a szerteágazó problémakört átfogóan
bemutatni, és mélyrehatóan elemezni sem tudjuk az egyes elemeit. Ehhez szám¬
talan, különböző régiókról szóló, különféle tematikus szempontok alapján meg¬
írt esettanulmányra volna szükség. Ez az írás ösztönözni szeretné az ilyen kuta¬
tásokat. Kötetünkben kiválasztott esettanulmányokon keresztül szeretnénk
betekintést nyújtani ebbe a nagy problémakörbe. Az egyes tanulmányok arra
hivatottak, hogy új tematikus irányvonalakat jelöljenek ki, és azokat nagyvona¬
lakban feltérképezzék. A szemléltető példákon keresztül különböző szemszögből
világítunk rá az Oszmán Birodalmon belüli örmény élet keretfeltételeire és hely¬
specifikus megnyilvánulási formáira. Megvizsgáljuk, hogy milyen volt az örmé¬
nyek helyzete az Oszmán Birodalmon belül, és történt-e mindebben változás az
oszmán reformok idején. Kibontjuk, hogy milyen reményeket fűztek az örmé¬
nyek a 19. századi fejleményekhez, és hogy milyen politikai terveket és lehetősé¬
geket látott az örmény vezető réteg. Áttekintjük, hogy hogyan viszonyultak a
provinciákban élő örmények a többi népességcsoporthoz, legfőképp a kurdok¬
hoz, valamint hogy milyen — endogén és exogén — tényezők befolyásolták a helyi
sajátosságokat és dinamizmusokat.
Az első fejezet (Kettős rés, hármas híd: a Houshamadyan-projekt és egy poszt¬
nacionalista örmény történetírás dimenziói) a Houshamadyan-projekt példáján
keresztül világít rá a nacionalista csapásirányt elhagyó történetírás lehetőségeire
és új perspektíváira. A második fejezetben (Oszmán-örmények: remények és
veszélyek között) futólagos áttekintést nyújtunk a témáról. Itt az új vezető réteg