Oldal 14 [14]
Bevezetés e 13
szinte mindenhol megtalálhatók, Nyugat-Európától Indiáig és Délkelet-Ázsiáig -,
és ami miatt a keresztes háborúk idején létrejött a Bizánci Birodalom területének
egy részén a Kilikiai Örmény Királyság. Kilikia örmény királyai később hiába
igyekeztek elnyerni a karakorumi mongolok támogatását a fenyegető mamelu¬
kokkal szemben, végül a mamelukok 1375-ben elfoglalták a Kilikiai Örmény
Királyságot, és ezzel az elkövetkező öt évszázadra megszűnt az önálló örmény
államiság.
A 16. század folyamán Nyugat-Örményország az Oszmán Birodalom fenn¬
hatósága alá került. Ez a török államszervezet a késő 13. században jött létre
Anatóliában, legnagyobb kiterjedésekor Délkelet-Európát és az arab világot is
magába foglalta. Kelet-Örményország továbbra is perzsa uralom alatt maradt.
Örményország másfél évszázadon keresztül szenvedte a háború pusztítását:
1604-1605-ben I. Abbász perzsa sah, aki nem tudta legyőzni az oszmánokat,
közel ötvenezer örményt telepített ki Dzsolfa városából az új perzsa fővárosba,
Iszfahánba. Örményország oszmán uralom alatt álló részén az Oszmán Biroda¬
lom másfél évtizedes nagy válsága, az 1596—1610 között húzódó dzseláli-felkelés
jelentős pusztításokat okozott. Az örmény irodalomban ekkor a siralomének
műfaja vált uralkodóvá. Emellett a művelt papok szerelemről, lakomákról és a
borról is írtak énekeket. A túléléshez az érme mindkét oldalára, azaz a siratásra
és az életörömre egyaránt szükség volt. A politikai széttöredezettség idejét végig¬
kísérte az egységre való törekvés. Bár az örmény egyházat az évszázadok során
több, olykor egymással rivalizáló központra osztották fel, sosem szakadt szét
végérvényesen, és mindig ragaszkodott az egységes doktrínához.
A 18. század mozgalmai kulturális és politikai megújulást hoztak, melynek
fontos lépéseit és szakaszait jelentették Israel Ori (1658-1711), majd Joseph Emin
(1726-1809) diplomäciai küldetesei, tovabbä az Aztarar, az elsö örmeny újság
megjelenése, melyet 1794-1796 között Madrasban adtak ki, valamint a mechita¬
rista atyák intellektuális, tudományos és oktatásügyi tevékenysége és eredményei.
Az oroszok dél felé terjeszkedésének eredményeként 1828-ban Kelet-Örmény¬
ország cári fennhatóság alá került. Míg a 19. század vége felé Kelet-Örményor¬
szágban egyre jobban érezni lehetett az elnyomó oroszosítást, addig az oszmán
fennhatóságú Nyugat-Örményországban a hétköznapi örményellenes erőszakos
cselekmények erősödtek fel, olyannyira, hogy akomplex oszmán modernizációs
folyamatok eredményeként Abdul-Hamid uralma alatt (1894 és 1896 között)