Page 178 [178]
Összefoglalás
Az erdélyi örmény városépítészet összehasonlító vizsgálatának alapvető célja
nem az építészeti formának a leírása volt, hanem a formában kifejeződő tár¬
sadalmi tartalomnak a feltárása. A korábbi kutatások ettől eltérő kérdésfelte¬
véssel dolgoztak, elsősorban a műemlékvédelmi kataszterek elkészítését és
általában a városképvédelmi intézkedések tudományos megalapozását tekin¬
tették fő feladatuknak. Noha átfogó összehasonlításra korábban egy szerző
sem vállalkozott, szinte valamennyiüknél találni utalásokat az erdélyi örmény
építészet általános megközelítésére. A szerzők egybehangzó véleménye, hogy
az egyes települések között tapasztalható nagyfokú formai eltérések miatt nem
beszélhetünk erdélyi örmény építészetről, illetve városképről. Jelen írás alap¬
felvetése ezzel szemben az volt, hogy a ránézésre eltérő formák mögötti társa¬
dalmi tartalomban hasonló törvényszerűségeket fedezhetünk fel, így a formai
különbségek ellenére a városképek közös jellegzetességeket is hordoznak.
A jelenség magyarázatához a betelepülő etnikai kisebbség beilleszkedési
modellje szolgált kiindulási alapul. Az elmúlt években örvendetes számban
megjelent társadalomtörténeti tanulmányok alapján elkészített integrációs
modell egyes állomásai az idegen státusz, a rendi beilleszkedés és a magyar
nemzeti fejlődésbe történő bekapcsolódás. Ezek a társadalomtörténeti állo¬
mások megfeleltethetők voltak az építészeti korszakoknak. A társadalomtör¬
téneti, ezen belül is főként a kisebbségi létre koncentráló magyarázóelvet első¬
ként az építészettörténetileg leginkább feltárt Szamosújvár esetében
tekintettük át. Megállapítottuk, hogy a betelepülés egy hosszabb korszakot
átfogó periódus, amelynek építészeti vetülete nehezen megragadható, mivel
a gyakori helyváltoztatás, a települések közötti vándorlás a legfőbb jellemzője.
Végső eredményének a puszta tényt kell tekintenünk, amely a 18. század elején
rögzítette a leendő város helyét és alaprajzát. A második korszaknak, tehát
a városépítésnek legfőbb jellegzetessége a kettősség, amely a helyi építésmódok
és a távolsági kereskedelem, illetve az intenzív katolikus egyházi kapcsolatok
mentén beáramló nyugati minták keveredéséből fakadt. A harmadik perió¬