Seite 166 [166]
8. Örmény városképek " I65
államigazgatással kötött , szövetség" részeként kapott gimnáziumok a helyi,
jelentős részben örmény származású középosztály számára biztosították
a honorácior pályákhoz való hozzáférést. A gimnázium, illetve más állami
intézmények tehát áttételesen az örmény kereskedelmi elit teljes átalakulását
és egy új, a korábbi rendi jelleget felváltó, osztály jellegű elkülönülést fejeztek
ki. A parasztporták fölé magasodó állami paloták ezért nevezhetők a szegre¬
gáció szimbólumainak. Persze ezek az intézmények önmagukban nem tudták
megállítani a városok etnikai arculatának átformálódását. Sőt, sok esetben
éppen ellenkező hatást értek el. Azzal ugyanis, hogy az állami hivatalok meg¬
nyíltak a helyi elit előtt, felgyorsult annak elvándorlása, hiszen az állami állá¬
sokra nem csak helyben, de a közelebbi és távolabbi városokban, nagyváro¬
sokban is lehetett pályázni.
Az elvándorlás, amelyet súlyosbított a természetes fogyás és a beolvadás,
olyan fokú népességcsökkenést generált a helyi örmény közösségekben, amely
lehetetlenné tette a korábbi városi terek belakását. Mindez természetszerűleg
vezetett az örmény városmag izoláltságának megszűnéséhez, hiszen az üresen
maradó házakat más nemzetiségűek vásárolták meg. Jól illusztrálja ezt a folya¬
matot, hogy a legjelentősebb szamosújvári palota, a Karácsonyiak rezidenciája
a 20. század első éveiben már a görög katolikus egyház papnevelő intézeteként
müködött.’# Az örmény város nemcsak megnyílt a külvárosok, sőt a környező
falvak bevándorlói előtt, hanem egyre inkább az ő kezükbe került át a kezde¬
ményezés. Ennek betudhatóan a korábbi örmény városképek is vegyesebbé
váltak. Megjelentek a más felekezetűek templomai, a belváros közvetlen köze¬
lében paraszti eredetű, és ennek megfelelően falusiasan építkező népesség
telepedett meg.
Az átalakulóban lévő népesedési viszonyok és a településeken belül megin¬
dult belső migráció új városszerkezeti hangsúlyokat generáltak. A korábbi zárt
főteres városszerkezettel szemben, amely sokkal inkább ünnepi, , vásári" hasz¬
nálatra készült, előtérbe került a főutca. A főutca sokkal alkalmasabb volt
a belváros és a külvárosok új kapcsolatainak rendezésére, mint a főtér. Mivel
a főutca elvben bármeddig meghosszabbítható, térben is utána tudott nyúlni
a demográfiai tartalékokat jelentő külvárosoknak. Szamosújvár zárt főtere
ebben az időben egészült ki a rajta átfutó Víz utcával, amely főutcaként immár
3 Pop, Virgil 2012: 195.