OCR
158 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN századi terek mai szemmel terjengősnek tűnhetnek, ám a maguk korában az idény jellegű vásárok méreteihez igazodtak. Az állandó bolthelyiségek megjelenésével, tehát a 19. század közepén-végén a közterületek funkciója átalakult. Az örmény polgárság — követve a korszak értékrendjét — igen korán hozzáfogott a közterek parkosításához. A volt piactereket elfoglaló városi közparkok tehát kétszeresen is az örménységre emlékeztetnek: mind méretükben (az eredeti vásártéri funkció), mind újrahasznosításukban (polgári közpark). A park a századfordulós városképben majdhogynem fontosabb jellegzetesség, mint az eklektikus építészeti stílus.?7 Jellemző, hogy míg az eklektika a tisztán paraszti településeken is megjelenhetett, a park a polgári életforma és vele a köztérhasználat új formáinak (séta, pihenés) térhódítását jelezte. Nem véletlen, hogy a parkosításban azé a Szamosújváré az elsőbbség, amely korábban is élen járt a városias formák átvételében. A piactér parkosítása egy nagyobb parképítési program része volt. A Szamos árterén telepített hatalmas közparkot -— nem kevés büszkeséggel - „kis Schönbrunnkent” emlegette a helyi elit.?" A rendkívül gazdag kertarchitektúrájú park olyasfajta reprezentációs funkciót töltött be a századforduló polgársága számára, mint a barokk díszítómotívumok nagyapáik korában. A barokk kor gazdag kőfaragásai éppúgy díszítőelemei voltak egy alapvetően vidékies építészeti formának, az oldalhatáron álló portának, mint ahogyan a sétatérhez is egy viszonylag szerény, 6000-7000 fős provinciális kisváros csatlakozott. A korszerűségnek és a vidékiességnek ez a feszültsége az örmény városképek minduntalan felbukkanó hangulati eleme, amely következménye a közvetítő kisebbségi létnek. Előbb a távolsági kereskedelem, majd a megnyíló állami hivatalok révén ugyanis az örmény polgári elit direkt kapcsolatokat ápolt korának kulturális központjaival, miközben városaik léptéke és urbánus kiépítettsége nem tudott érdemben elszakadni a régió adottságaitól. A feszültség leglátványosabb építészeti lenyomata maga az örmény barokk ház, annak is szamosújvári modellje. A szamosújvári barokkra jellemző élénk, rokokós díszítőkedv a viszonylag szerény méretű homlokzaton összesűrűsödött, az utcaképben a dísz vált a dominánssá. A két-három ablak keretezése 37 Kostof, Spiro: i. m. 164. 38 Szongott Kristóf 1893: 238.