Oldal 159 [159]
158 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
századi terek mai szemmel terjengősnek tűnhetnek, ám a maguk korában az
idény jellegű vásárok méreteihez igazodtak.
Az állandó bolthelyiségek megjelenésével, tehát a 19. század közepén-végén
a közterületek funkciója átalakult. Az örmény polgárság — követve a korszak
értékrendjét — igen korán hozzáfogott a közterek parkosításához. A volt piac¬
tereket elfoglaló városi közparkok tehát kétszeresen is az örménységre emlé¬
keztetnek: mind méretükben (az eredeti vásártéri funkció), mind újrahaszno¬
sításukban (polgári közpark).
A park a századfordulós városképben majdhogynem fontosabb jellegzetes¬
ség, mint az eklektikus építészeti stílus.?7 Jellemző, hogy míg az eklektika
a tisztán paraszti településeken is megjelenhetett, a park a polgári életforma
és vele a köztérhasználat új formáinak (séta, pihenés) térhódítását jelezte.
Nem véletlen, hogy a parkosításban azé a Szamosújváré az elsőbbség, amely
korábban is élen járt a városias formák átvételében. A piactér parkosítása egy
nagyobb parképítési program része volt. A Szamos árterén telepített hatalmas
közparkot -— nem kevés büszkeséggel - „kis Schönbrunnkent” emlegette
a helyi elit.?" A rendkívül gazdag kertarchitektúrájú park olyasfajta reprezen¬
tációs funkciót töltött be a századforduló polgársága számára, mint a barokk
díszítómotívumok nagyapáik korában. A barokk kor gazdag kőfaragásai épp¬
úgy díszítőelemei voltak egy alapvetően vidékies építészeti formának, az oldal¬
határon álló portának, mint ahogyan a sétatérhez is egy viszonylag szerény,
6000-7000 fős provinciális kisváros csatlakozott.
A korszerűségnek és a vidékiességnek ez a feszültsége az örmény városképek
minduntalan felbukkanó hangulati eleme, amely következménye a közvetítő
kisebbségi létnek. Előbb a távolsági kereskedelem, majd a megnyíló állami
hivatalok révén ugyanis az örmény polgári elit direkt kapcsolatokat ápolt
korának kulturális központjaival, miközben városaik léptéke és urbánus kié¬
pítettsége nem tudott érdemben elszakadni a régió adottságaitól.
A feszültség leglátványosabb építészeti lenyomata maga az örmény barokk
ház, annak is szamosújvári modellje. A szamosújvári barokkra jellemző élénk,
rokokós díszítőkedv a viszonylag szerény méretű homlokzaton összesűrűsö¬
dött, az utcaképben a dísz vált a dominánssá. A két-három ablak keretezése
37 Kostof, Spiro: i. m. 164.
38 Szongott Kristóf 1893: 238.