Seite 154 [154]
8. Örmény városképek s I53
debb vonulatok húzódnak a település mellett. A domboldalakon szőlőskertek,
illetve gyümölcsösök váltották egymást, majd a letarolt erdők helyén fás
legelők következtek. Csikszépvizen és Gyergyószentmiklóson a falu feletti
dombok mögött feltűnik a magashegyi táj, sőt a székelyek lakta falurészek
mélyen benyomultak a meredeken emelkedő patakmeder mentén a hegyek
közé. Ezek a meredek utcák azonban csak annyiban emlékei az örmény város¬
építészetnek, hogy a megtelepedés korai stádiumában a Kárpátokon átvezető
utak közelsége döntő fontosságú volt.
Az utcahálózat történeti fejlődése nem felfelé, hanem lefelé, a folyószint
irányába vezetett. Itt futottak a regionális közlekedési utak. Az örmény váro¬
sok azonban ambivalens viszonyban álltak a nagy országos utakkal, és mintha
kerülték volna azok közvetlen környékét. Az armenizmus ideológusai úgy
vélték, hogy mindez az örmények zárkózott életmódjával magyarázható.
Való igaz, hogy az átmenő forgalom nélküli városokban kevesebb idegen for¬
dult meg, ami egy diaszpóra jellegű kisebbség számára biztonságot és ottho¬
nosságot adhatott. Az is igaz, hogy az örménység beilleszkedésével párhuza¬
mosan Szamosújvár behozatta a megyei utat, így zártsága nagyrészt
feloldódott. Gyergyószentmiklóson is hasonló folyamat játszódott le a főtér
nyugatra költözésével és a keresztirányú országút menti telkek beépülésével.
A távolsági utak mentén növekvő és szétterülő századfordulós város tehát
merő ellentéte a zárt 18. századi örmény településnek. A leginkább szétterülő
szerkezettel Gyergyószentmiklóson találkozni, ahol a deszkaüzemek mintegy
három kilométerre települtek a 18. századi örmény templomtól. A vasutat és
az örmény várost egy hosszú utca kötötte össze, amelynek belső részén villák,
külső telkein parasztporták álltak. Ez a kifutó utca ma már alig érzékelhető,
mivel a 20. század második felében mögötte épült fel Gyergyószentmiklós
lakótelepe, a Virág negyed. A lakótelep lehúzta a völgybe a várost, így az ere¬
deti örmény központ - amely már a századfordulón is háttérbe szorult — vég¬
képp periférikus helyzetbe került.
Gyergyószentmiklóshoz képest Erzsébetváros expanziója már a századfor¬
dulón sem volt számottevő. A vasútállomás ipari üzemek nélküli szórvány¬
ként állt a tájban. A másik jelentős táji elem, a Küküllőn átívelő híd ma éles
beépítési határ, de a századfordulón még magában állt az Almáskertnek neve¬
33 Szongott Kristóf 1893: 20.