Oldal 152 [152]
8. Örmény városképek
Összegzésként kísérletet teszünk a 20. század eleji örmény településkép vizu¬
ális összefüggéseinek értelmezésére. A módszer, illetve a megközelítés sajátos¬
sága az előző fejezetekhez képest abban rejlik, hogy az analitikus elemzés helyett
a városépítészeti együttesek kapcsolatai kerülnek előtérbe.?" Az egyes objek¬
tumok és építészeti elemek (telekforma, háztípus) története helyett a települési
örökség egészét kell megérteni. Azt a hatást, amelyet a városkép a benne mozgó
szemlélőre gyakorol. A városkép körbejárható, illetve bejárható alkotás, és
éppen ez a tulajdonsága az, amely különlegessé teszi. A 20. század eleji város¬
képek értelmezésekor persze számolni kell azzal, hogy a korabeli élmény csak
korlátozottan rekonstruálható, még akkoris, ha az örmény központok későbbi
visszafogott növekedése, esetenként stagnálása miatt a térszerkezetek általános
összefüggései máig fennmaradtak. Ilyen alapvető vonás mindenekelőtt a temp¬
lomok hangsúlyainak fennmaradása, noha azt is látni kell, hogy a térélmény
némelykor alapjaiban változott meg. A szamosújvári nagytemplom például,
amely a századelőn még a kereskedőcsarnokok gyűrűjéből emelkedett
a magasba, manapság már szabadon áll, még a barokk kerítést is eltávolították.
Nem mellékes az sem, hogy a 21. század elején természetszerűleg másként
használják az emberek a tereket, mint száz éve. Ráadásul az örmény közpon¬
tokban a lakosság összetétele is jelentősen megváltozott. Az örmény elem szinte
teljesen eltűnt, vele együtt néha a városias polgárság is, főként Erzsébetváros¬
ban és Csíkszépvízen.?" Mindebből következik, hogy számos, a századfordu¬
lón jelentős elem — például a korzó, a kávéházak, a korcsolyapálya, a kaszinó
— mar nem része a városképnek.
A városképek leírásakor ezért nem hagyatkozhattunk kizárólagosan a ma
is megfigyelhető állapotokra, hanem a történeti képeslapok segítségével a lehe¬
tőségekhez mérten rekonstruálni kellett az eltűnt részleteket is. A történeti
képeslapok Szamosújvár és Gyergyószentmiklós esetében különösen fontos
39 Máté Zsolt (20019: , A városszerkezet, mint műemlék." Falu, város, régió, 2001/6. 6—9.
3° Bévebben lasd: Veress Ilka: i. m.; Kali Kinga: i. m.