Oldal 146 [146]
OCR
7. Épületek + 145 A századforduló polgári építészete Csíkszépvízen azért válhatott örmény etnikai sajátossággá, mert a település elitjét szinte kizárólag örmények alkották. Más volt a helyzet Erzsébetvárosban, ahol ugyancsak feltűnő a polgári építészet térhódítása, ám itt az építtetők nem kizárólag örmények. A kaszárnya felé vezető sétány mentén, illetve az igazságügyi palota körül felépülő villák egy általános polgári-tisztviselői kultúrát képviseltek, mely a város közigazgatási rangjából következett. A 19. század vége nem csupán a villákkal hozott újat a városképbe, de a befektetési logikát megjelenítő bérházak miatt is. A bérházat nagyvárosi mintának szokás tekinteni, holott a helyi építészetben is voltak előzményei. A telekösszevonások, összeépítések révén a fogadók és a szállodák már a 19. század közepén léptékváltást hoztak a városképben. A gyergyószentmiklósi Rubin-féle szálloda — melyet egyébiránt nem örmény, hanem egy szász betelepülő virágoztatott fel — belső terében ma is egyértelműen látszanak a korábbi örmény épületek határai. Szamosújváron a főtér északi térfalának átalakulását szintén egy szállodaépület nyitotta meg. A szálloda a később nagy számban épülő provinciális, de az adott környezetben nagyvárosiasnak ható bérházak, bérpaloták prototípusának is tekinthető." A bérházak már szinte kivétel nélkül emeletesek. Gyergyószentmiklóson rendelet írta elő, hogy a főtéren csak emeletes házak épülhettek, de hasonló szabályozás lehetett érvényben Szamosújváron is, legalábbis az építkezések erre utalnak. Szintén újdonság, hogy a földszinti utcai helyiségek részben vagy egészben fél-privát terekké váltak, ahol kávéházak, boltok, éttermek, bankok működtek. A második szintre kerültek a lakások. A bérház az utca felé zárt homlokzattal tekint, ami szöges ellentéte a korábbi korszak örmény építészetének. Az ugyanis kapukkal megtörte a házfalak vonalát, szellősebbé téve ezzel az utcaképet. A kapu az új házformában is fontos elem maradt, de már fedve van, folyosószerű átjáró az udvar felé. Maga az udvar is megváltozik: fél-privát tér lesz, a bérlakások közös tere, átjáró és találkozóhely. Az új udvarkép meghatározó eleme a lépcsőfeljáró és a lakások elérését szolgáló emeleti gang. 26 A bérpalota és a bérház közötti definíciószerű különbség, hogy az előbbiben az építtető lakása is megtalálható. Eszerint az örmény kolóniák városaiban inkább bérpaloták épületek, bár hozzá kell tenni, hogy a palota sugallta reprezentativitás a legtöbb esetben hiányzott, illetve nem érte el egy elegänsabb nagyvärosi berhäz szintjet. Wagner-Rieger, Renata (1973): Geschichte der Architektur in Wien. Vom Klassizismus bis zur Sezession. Geschichte der Stadt Wien, Wien, 174. »7 Epitesi Szabälyrendelet. Gyergyöszentmiklös 1908/6151. Tarisznyäs Märton Müzeum.
