Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000027/0000

Örmény városépítészet Erdélyben

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Tamáska Máté
Title (EN)
Armenian Townscapes in Transylvania
Field of science
Művészet- és építészettörténet / History of art and architecture (13047)
Series
Studia Armenologica Hungarica
Type of publication
monográfia
022_000027/0144
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 145 [145]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000027/0144

OCR

I44 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN mint avítt és idejétmúlt hagyatéktól. Az 1870—1920 közötti fél évszázad a három városi rangú településen az örmény jelleg egyértelmű háttérbeszorulását jelentette. Az urbanizáció e hullámában sorra bontották el a korábbi örmény barokk épületeket. Némileg más volt a helyzet Csíkszépvízen, ahol a barokk nem volt jelentős, ellenben a 19. század végi urbanizáció során az örmény ház fogalma a kor építészeti divatjához igazodott. A járási központtá fejlődő községben az 1870es évek után kezdődik meg a korábbi faépületek részbeni cseréje. A munkához óriási lendületet adott a vasútépítés, amely magasan képzett kőműveseket vonzott a térségbe. Az ekkoriban épült örmény házak jellegzetes polgári életmódmintákat tükröznek. Jellemzőjük, hogy az utca felé reprezentálnak, miközben az utca felől vizuálisan elzárt hátsó udvarban zajlott a család élete.? A társadalmi , fenn? és , lenn" beszédes megnyilvánulása, hogy a kertre néző veranda alatt, egy félig a földbe süllyesztett helyiségben kaphatott lakást a ház kocsisa. A házicseléd azonban már magasabb státusban állt, s így a konyhában, illetve a melléje toldott helyiségben alhatott. A kétszer három helyiségből álló épülettípus az utca felé legalább négy-öt ablakkal tekint, illetve az üzlethelyiség bejárata is innen nyílik. Ezt a csak néhány ház esetében megvalósuló, ideáltípusnak nevezhető polgári lakásmódot igyekeztek azok az örmény családok is követni, akiknek nem tellett új házra. A Piac utcán ma is látható eklektikus homlokzatok azonban zömmel a korábbi faházak térstruktúráját takarják. A csíkszépvízi örmény ház formájában tehát semmiképpen sem tekinthető az örmény barokk kései utánzatának. Térstruktúrája a 19. század polgári lakásmintáit követi, tágas szalonnal, verandával és a lakástól elkülönülő kiszolgálóhelyiségekkel. Társadalomtörténeti értelemben azonban van hasonlóság a kétfajta örmény ház között, hiszen mindkettő közvetítő szerepet töltött be. A 18. századi örmény ház a vidéki nemesi kúriát városi lakóházzá alakította. Jó százötven év múlva Csíkszépvízen egy városi lakásformát adaptáltak az örmények vidéki környezetbe. Ugyancsak közös a kétféle örmény házban a kereskedelmi funkció és az abból következő forma: a rendkívüli gonddal megépített pinceszint és az utcafrontra helyezett bolthelyiség. 35 A tulajdonképpeni főhomlokzat, illetve a díszudvar befordítása általános jelenség volt már a magyar kastélyépítészetben is, márpedig a kastélyépítészet rendkívül erőteljes hatást gyakorolt a polgári villaépítészetre.

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2670 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.21 MB
Permalink to jpg
022_000027/0144.jpg
Permalink to ocr
022_000027/0144.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu