Oldal 145 [145]
OCR
I44 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN mint avítt és idejétmúlt hagyatéktól. Az 1870—1920 közötti fél évszázad a három városi rangú településen az örmény jelleg egyértelmű háttérbeszorulását jelentette. Az urbanizáció e hullámában sorra bontották el a korábbi örmény barokk épületeket. Némileg más volt a helyzet Csíkszépvízen, ahol a barokk nem volt jelentős, ellenben a 19. század végi urbanizáció során az örmény ház fogalma a kor építészeti divatjához igazodott. A járási központtá fejlődő községben az 1870es évek után kezdődik meg a korábbi faépületek részbeni cseréje. A munkához óriási lendületet adott a vasútépítés, amely magasan képzett kőműveseket vonzott a térségbe. Az ekkoriban épült örmény házak jellegzetes polgári életmódmintákat tükröznek. Jellemzőjük, hogy az utca felé reprezentálnak, miközben az utca felől vizuálisan elzárt hátsó udvarban zajlott a család élete.? A társadalmi , fenn? és , lenn" beszédes megnyilvánulása, hogy a kertre néző veranda alatt, egy félig a földbe süllyesztett helyiségben kaphatott lakást a ház kocsisa. A házicseléd azonban már magasabb státusban állt, s így a konyhában, illetve a melléje toldott helyiségben alhatott. A kétszer három helyiségből álló épülettípus az utca felé legalább négy-öt ablakkal tekint, illetve az üzlethelyiség bejárata is innen nyílik. Ezt a csak néhány ház esetében megvalósuló, ideáltípusnak nevezhető polgári lakásmódot igyekeztek azok az örmény családok is követni, akiknek nem tellett új házra. A Piac utcán ma is látható eklektikus homlokzatok azonban zömmel a korábbi faházak térstruktúráját takarják. A csíkszépvízi örmény ház formájában tehát semmiképpen sem tekinthető az örmény barokk kései utánzatának. Térstruktúrája a 19. század polgári lakásmintáit követi, tágas szalonnal, verandával és a lakástól elkülönülő kiszolgálóhelyiségekkel. Társadalomtörténeti értelemben azonban van hasonlóság a kétfajta örmény ház között, hiszen mindkettő közvetítő szerepet töltött be. A 18. századi örmény ház a vidéki nemesi kúriát városi lakóházzá alakította. Jó százötven év múlva Csíkszépvízen egy városi lakásformát adaptáltak az örmények vidéki környezetbe. Ugyancsak közös a kétféle örmény házban a kereskedelmi funkció és az abból következő forma: a rendkívüli gonddal megépített pinceszint és az utcafrontra helyezett bolthelyiség. 35 A tulajdonképpeni főhomlokzat, illetve a díszudvar befordítása általános jelenség volt már a magyar kastélyépítészetben is, márpedig a kastélyépítészet rendkívül erőteljes hatást gyakorolt a polgári villaépítészetre.
