Oldal 132 [132]
7. Épületek + 131
szigorú geometriával, középen timpanonnal záródó oszlopsorral. A korabeli
múzeumokra emlékeztető megoldást némileg aránytalanná teszi, hogy az
oszlopsor nem a főbejárat maga, hanem csupán egy homlokzati diszitmeny.’”
Alpár épületeire általában is jellemző a történeti építészeti formák szabad hasz¬
nálata. Az eklektikának ez a szinte virtuóz, nagyvárosias alkalmazása egy darab
Budapestet hozott a városképbe; olyan fővárosias léptéket, amelyhez a követ¬
kező évtizedekben sem tudott felnőni a város, noha épültek eklektikus bérhá¬
zak. Sikeresebben integrálta a városképbe gimnáziumát Gyergyószentmiklós.
Az 1915-ben átadott, szintén fővárosi léptékeket idéző épület egy már kialakult
századfordulós városépítészeti együttes impozáns lezárása lett. Nem mellékes
különbség az sem, hogy itt a város arculatához, helyi szellemiségéhez igazodó
alkotást sikerült létrehozni, inmár nem annyira az eklektika, mint inkább
a magyaros szecesszió jegyében.
,4 Salamon Ernő Gimnázium épülete jól illeszkedik a Vallás és Közoktatásügyi
Minisztérium által a XX. század első évtizedeiben kidolgozott iskolaépítészeti prog¬
ramba, mely azt tűzte ki célul, hogy a felépítendő iskolaépület a környék építészeti
bagyományát magába olvasztva az adott tájegység építészeti környezetéhez illesz¬
2308
kedjen.
Miközben tehát az alig másfél évtizeddel korábbi szamosújvári gimnázium
a maga monumentális, de helyfüggetlen építészetével alig befolyásolta a város¬
kép etnikai karakterét, a , székelyes", magas hajlásszögű tetőket alkalmazó
gyergyószentmiklósi épület egy új városkép megkoronázása lett. A nemzeti
szecessziónak ez az erőteljes megjelenése, amely nemcsak a gimnáziumot,
hanem a korabeli lakóházakat is áthatotta, olyan markáns változást hozott
a város arculatában, amelynek árnyékában az örmények történeti építészete
egy letűnt korszak epizódjának tűnhetett.
107 Alpár Ignác egyik leghíresebb munkáján, a budapesti Anker-házon ugyancsak az oszlopsor
emeletre helyezésével találkozunk.
108 Pál Emese 2010.