Seite 126 [126]
7. Épületek + 125
nek központjaival ápolt szoros kapcsolatot, ide értve nem csupán az örökös
tartományok barokk emlékeit vagy a királyi Magyarországot (pl. Kalocsa), de
az erdélyi , protestáns" városokat (pl. Kolozsvár) is, ahol jellemzően a jezsuiták
hozták be az érett barokk formákat.
A korábbi korszak örmény templomaival összevetve azonban nem annyira
a művészeti forma, hanem a végletekig fokozott méretek feltűnőek. Főként
a szamosújvárira igaz, hogy a léptékekből fakadó monumentalitás mellett az
egyéb művészeti értékek mintha háttérbe szorultak volna. Minderre már
a kortársak is felfigyeltek, majd a későbbi művészettörténeti értékeléseknek is
központi mondanivalója maradt:
, Éppen most fejeztek be ott egy megfelelő templomot. (...) Érdekessége csak annyi, kívül
világoszóld és halvány rózsaszínűre festették. Ez a két érdekes és összevegyített szín
úgy látszik, nagyon elragadja azokat, akik szeretik a tarka épületeket. "5
, Erdély legnagyobb barokk temploma, inkább méretével, mint finomságával hat.”
, Már a templomra vetett első pillantás meggyőz arról, hogy epitestörtenete meglehe¬
tésen hányatott lebetett. A hajó és a homlokzat között ugyanis elég nagy stílusbeli
eltérés figyelhető meg, de a részletes vizsgálódás során az is kiderül, hogy a stílusegy¬
ség körül másbol is bajok vannak. ?"7
B. Nagy Margit imént idézett tanulmányában kifejti, hogy a főhomlokzat
keveréke az egytornyos és a kéttornyos típusnak. Az ívelt alaprajzra helyezett
középső nagytorony az előbbi, a széleken található kisebb tornyok és erkélyek
az utóbbi megoldás felé tett lépések. Ám nemcsak a kétféle barokk templom¬
forma keveredik az épületen, hanem - a közel fél évszázadon át húzódó épít¬
kezés jóvoltából — a klasszicizmus formakincse is rányomta a bélyegét az össz¬
képre, úgymint
, 4 függőgyámos párkány, a kötényes ablakok, a mélyített és kiemelkedő faltüikrök"""
"ss de Gerando, Auguste (1845). Közli György Zsigmond (1905): Nébány külföldi utazó Szolnok-Do¬
boka megyében, Dés.
#86 Entz Géza: i. m. 216.
7 B. Nagy Margit 1970: 211.
258 Uo. 222.