Page 125 [125]
124 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
san helyi logikát megjelenítő beépítés ily módon az örmények kezében az
eredetitől némileg eltérő tartalmat nyert."
Az imént elmondottak nagyvonalakban érvényesek Csíkszépvíz templo¬
mára is, amely a gyergyószentmiklósihoz hasonló módon a település szélén,
falakkal körbevéve, a székely szokásokhoz alkalmazkodva épült fel. A templo¬
mon magán azonban sokkal kevésbé érezni a középkori építőhagyomány vita¬
litását. Ennek oka, hogy az épület átmenetet képez a következő korszakba.
Építési ideje is viszonylag kései, 1762—85 közé esik. Elsőként a szentély, majd
a hajó készült el, legvégül a torony, amely egy korábban már álló, kisebb desz¬
katornyot váltott ki. 1846-ban újabb bővítésre került sor, valószínűleg ekkor
toldották a hajóhoz a déli kápolnát."? A templomépítés tehát egy hosszú,
évszázadon át tartó munka volt, mely egyre inkább belefolyt az érett barokk
korszakba. A csíkszépvízi templom szentélye nem szögletes, hanem lekerekí¬
tett, nincsenek támfalak sem. A lizénák, de főként az ovális ablakkeretek játé¬
kosan megmozgatják a falsíkokat. Az érett barokk még inkább szembeöltő
a temetőkert falánál 1820-ban épült Szent Anna-kápolna és a mellette lévő
ravatalozó esetében. Az oromzat vonalát oldó voluták, a szoborfülke és
a vakolatdísz enyhe íve érett barokk ízlésre utalnak. Noha az örmények és
a barokk kapcsán elsőként Szamosújvár hatását gyaníthatnánk, egyáltalán
nem biztos, hogy erről volt szó. A 19. század elején-közepén ugyanis Székely¬
föld egészét áthatotta már a barokk szellemiség.
A közvetlen átvétel annál is inkább kérdéses, mivel Szamosújvár és Erzsé¬
betváros barokk templomépítészete egészen sajátos az erdélyi barokk építésze¬
ten belül. Sajátosságuk abból következik, hogy nem a környék feladataira
szakosodott mesterek tervezték és építették fel azokat." Az örmény templo¬
mok e második generációja az Osztrák Birodalom rekatolizációs művészeté¬
"81 A diaszpóra jellegű kereskedő kisebbségek általában is ragaszkodtak a kerítettséghez, még olyan
területeken is, ahol a többség nem így építkezett, vagy legalábbis fokozatosan elhagyta ezt a szokást.
Példaként említhetők a szerbek Duna menti kolóniái Pesten, Pomázon vagy Szentendrén.
"52 Bogos Mária: i. m.
"83 Annak, hogy a periférikus helyzetű Székelyföldön a barokk ily mély gyökeret tudott ereszteni,
elsősorban az osztrák közigazgatás, a határőrvidék megszervezése volt a közvetlen oka. Az osztrák
hivatali építészet ily módon erőteljesebben érvényesült itt a periférián, mint a Maros és a Kis-Kü¬
küllő menti belső vidékeken (Kós Károly 1986: 396). Ebben az átvételben egyébiránt ugyanazt a
logikát fedezhetjük fel, mint az örmény barokkban. Impulzusait mindkettő közvetlenül Bécstől
kapta, noha az egyik inkább az ornamentikára koncentrált, míg a székely barokkban több a katonás
célszerűség és puritanizmus.
"4 B. Nagy Margit 1983: 36.; Entz Géza: i. m. 228.