Oldal 123 [123]
OCR
122 9 ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN pet nem játszottak. Gyergyószentmiklóson egy korábbi templom helyén épült fel az örmény templom (1734). Ha ezt összevetjük a néhány évtizeddel későbbi székely-magyar templommal (1777), úgy egyértelmű, hogy utóbbi díszesebb, érettebb, a barokk művészet fő áramához közelebbi, de mindenképpen monumentálisabb alkotás. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a székelyek templomépítését nagyban motiválta az örményekkel való versengés.*? Arról volt tehát szó, hogy a 18. században elsőként az örmények építettek új templomot, amihez képest a székelyek később nagyobb és rangosabb alkotást igényeltek. Az örmény templom előzménye az úgynevezett , idegenek temetőjében" álló kis kápolna volt. Ehhez illesztették hozzá az 1730-as években felépült hajót úgy, hogy a kápolnából lett az új templom szentélye. Ez az összenövés determinálta a templom fekvését, hiszen a kápolna a középkori szokásoknak megfelelően keletelt tájolású volt. A középkorias gondolkodásmódra emlékeztet emellett a toldásból, különálló részekből összeálló additív szerkezet is. , 4 templom egy sátortetős hajóból és alacsonyabb tetőzetű, sarkain pillérekkel erősített sokszögzáródású szentélyből áll. Tömegét a sok kis toldaléképítmény teszi mozgalmassá. Az északi és déli oldalon szimmetrikus elrendezésben egy-egy báromkaréjos kialakítású kápolna, illetve portikusz található. Az északi oldalon búzódik a négyszögletes sekrestyeépület, a nyugati oldalon a torony alsó szintjéhez kis előcsarnokot csatoltak. "75 A templom középkorias jellegét erősíti a masszív kerítésfal is, amely az egykori temetőkertet körbeveszi. A kerítésnek ugyanakkor többlettartalma is volt. Közismert, hogy a legtöbb székelyföldi templomot kerítés vette körül, nemegyszer várfalaknak beillő magassággal, ami a határmentén előforduló kisebb katonai betörések ellen nyújtott némi védelmet. A neves építészettörténész, Bierbauer Virgil így ír erről: 73 Garda Dezső 2007: 73. 74 Pál Emese 2010. 275 Pál Emese: Örmény-katolikus templom, Gyergydszentmtklds. Szécikk, http://lexikon.adatbank. transindex.ro/mobil/muemlek.php?id=313 (2018. 03. 03.)
