Seite 115 [115]
OCR
II4 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN telkének rendezésére azonban nem került sor, így a tér torzó maradt. A kerítettsége okán amúgy is elkülönülő örmény templom továbbra sem került be az utca és a tér együttesébe, megközelítése egy keskeny kis sikátoron keresztül volt lehetséges. Az alighogy megindult falurendezés leállása jól jelzi az örmény kereskedő réteg korabeli helyzetét, amely azzal, hogy a vasút elkerülte a települést, komoly egzisztenciális válságba jutott. Végül a négy helyszín kapcsán szólni kell a be nem következett változásokról is, amelyekre sor kerülhetett volna, ha az örmény városfejlődés a 19. század végén ugyanazt a lendületet viszi tovább, amely korábban jellemezte. Az elméleti fejtegetést a városszéli peremövezet (fringe belt) fogalmának segítségével végezhetjük el. A peremövezetek közös jellemzője, hogy olyan tevékenységeknek adnak helyet, amelyek viszonylag nagy területet igényelnek vagy/és esztétikai, higiéniai stb. okokból nem kívánatosak a lakóházak között. A 19. század urbanizációs robbanása előszeretettel kebelezett be korábbi peremövezeteket, amelyeket intenzívebben használt lakó- vagy kereskedelmi zónákká alakított át. A négy örmény központ közül egyedül Gyergyószentmiklós volt az, amelyik ily módon igénybe vette volt peremövezetét. A vásártér helyén létesült a főtér, a patakpartok és a malomárok utcává alakultak, a kivezető utak telkesedtek, miközben a vasútvonal menti mezőgazdasági parcellák helyén a fűrészüzemek valóságos gyárvárossá fejlődtek. Szamosújváron csak a Kandia városrésszel történt összeolvadás miatt szűnt meg a korábbi marhavásártér. A Kis-Szamos szabályozása érdemben nem befolyásolta a beépítettséget, noha az itt létesült park ideális feltételt biztosíthatott volna egy villanegyed kialakulásához. Szintén alacsony beépítettségű maradt a várost övező zöldséges kertek és a szőlőhegyek övezete, igaz, ebben nagy szerepet játszott a vasútvonal határoló jellege is. Csíkszépvíz elsősorban a kivezető utak, illetve dűlőutak mentén terjeszkedett, jellemzően falusias struktúrákat létrehozva. Növekedése nem volt számottevő, de méretéhez képest még mindig jelentősebb, mint Erzsébetvárosé, amely szőlőhegyeit éppúgy szabadon hagyta, mint marhavásárterét, a vasút irányába elterülő földeket, valamint a szomszédos Holdvilág felé vezető utat, amely oly közel feküdt, hogy az út mentén a két település akár össze is nőhetett volna. "52 Kostof, Spiro: i. m. 34.
