Page 114 [114]
6. A településszerkezet e II3
szűnt. Az új út mellett kapott helyet Csíkszépvíz máig legnagyobb épülete, a
századfordulót idéző emeletes elemi iskola.
Csíkszépvíz mindezen változások eredményeként többcentrumú telepü¬
léssé vált. Az egyik központja továbbra is az örmények utcája maradt, de azzal
konkurálva kialakult egy második centrum is a távolsági út mellett, noha épí¬
tészetileg ez kevésbé lett markáns. Nem úgy a , székelyek temploma", amely
az örmény központ ellensúlyozásaként épült fel az 1910-es években. A széke¬
lyek templomának elhelyezésekor fontos szempont lehetett, hogy az a falu¬
központban, tehát az , örmény városban" kapjon helyet. (Ugyanez a falu kevés
görög katolikusának már nem sikerült, ők egy mellékutcában építkeztek.)
A katolikus templom felépítésével azonban továbbra sem változott meg az az
alaphelyzet, amelyet a városias örmény településmag és a tőle függetlenül
szerveződő falusias mellékutcák éles ellentéte jellemzett. Miközben ugyanis
a népesség folyamatos növekedése miatt a székely falurészben a telkek elapró¬
zódtak, addig a létszámukban stagnáló, sőt csökkenő örmény telkek megtar¬
tották eredeti szélességüket. A széles telkeken impozánsabb, városias házak
épülhettek, alul bolthelyiséggel. (A csíkszépvízi örmény házak a 19. század
végéig szinte kizárólag fából épültek, de a székelyeknél továbbra is a fa domi¬
nált. Lásd bővebben az Épületek című fejezetet.) A falusias külvárosok és az
urbánus központ ellentéte a másik három helyszínen is megfigyelhető. Ám
Gyergyószentmiklóson és Szamosújváron ezek a falusias struktúrák szerves
átmenettel kapcsolódtak a belső részekhez, azaz a központból kifelé haladva
fokozatosan vált falusiassá a településkép. Erzsébetváros esete annyiban
hasonló Csíkszépvízéhez, hogy ott a főutcához szinte átmenet nélkül csatla¬
koznak a falusias mellékutcák. Ám Erzsébetváros eléggé nagy volt ahhoz, hogy
városias belső magja önálló életet élhessen. Csíkszépvízen ezzel szemben az
örmény város mindössze egy kb. háromszáz méter hosszú, ,,L” alakot bezáró
utcapár volt, amely utcapár a századfordulóig maga is falusias megjelenésű
maradt. A többi örmény központhoz hasonló reprezentatív főtér kialakítása
a vasútépítéshez kapcsolódó, rövid ideig tartó konjunktúra idejére esett.
Ekkoriban az örmény templomhoz vezető, legkorábban létrejött örmény tele¬
pülésmagot részben elbontották, az utcavonalat pedig kiszélesítették olyany¬
nyira, hogy az már térnek is beillett. Az új utcavonalra egy falusi mértékkel
mérve nagynak mondható eklektikus ikerház került. Az örmény plébánia