Oldal 111 [111]
OCR
IIO " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN koncentrikusan növekvő utcahálózatot fejlesztett ki. Ebben az új településszerkezetben az örmények egykori főutcája már csupán másodlagos jelentőségű kivezető utca lehetett. Szamosújvár szerkezeti átalakulásának mértéke nem hasonlítható Gyergyószentmiklóséhoz. Ennek ellenére a csekély léptékű hangsúly-áthelyeződések is elégségesnek bizonyultak ahhoz, hogy az imént vázolthoz képest éppen ellenkező irányú városszerkezeti mozgás jöjjön létre. Miközben Gyergyószentmiklós főutcás településből főteressé alakult át, addig Szamosújvár zárt főtere kinyílt a rajta áthaladó főutca mentén (részletesen lásd a Szamosújvár című fejezetet). Mindez azonban nem okozott olyan lényeges változást, hogy a korábbi örmény centrum perifériára szorult volna, csupán része lett egy kiterjedtebb, lineárisan szerveződő várostengelynek. A főutca déli és északi irányban hosszabbította meg az örmény központot, illetve a vasút felé egy keresztirányú leágazással gazdagította. Ez az új főutca nagyrészt örmény jellegű maradt, mindenekelőtt azért, mert áthaladt az örmény főtéren. Néhány történetileg jelentős örmény épület azonban kívül került a főutcán, így a Salamon-templom vagy a Karácsonyi-ház. A főtér ebben az új szerkezetiségben a főutca leágazásaként is funkcionált a vasútállomás felé. Ezt a funkciót az épületek átalakításával is igyekeztek kihangsúlyozni. A főtérnek a vasút irányába nyíló szakaszán (a mai Strada Avram Iancu torkolatánál) a régi örmény házak helyét eklektikus épületek foglalták el. Az építkezésekkel párhuzamosan a főteret parkosították. A korábbi piaci funkciókat részben kiszorító főtéri park közvetlen összeköttetésben állt a népkerttel, amelyet még a Kis-Szamos szabályozása után alakítottak ki.7 A legjelentősebb szerkezeti átalakulások azonban nem a főtéren zajlottak, hanem a főutca északi szakaszán (ma Strada Bobálna). Az örmény város homogenitását itt már a 18. században megtörte a ferencesek temploma (épült 1758-ban).:" A századfordulón újabb nem örmény jellegű építészeti elemek jelentek meg az utcaképben, mindenekelőtt a görög katolikus templom (1905), 47 Szongott Kristóf 1893: 240.; Pop, Virgil 2012: 77. 45 Kovács Bálint (2013): A ferencesek és örmények kapcsolatai Erdélyben, a XVIII. században. In Medgyesy S. Norbert-Ötvös István-Őze Sándor (szerk. ): Nyolcszáz esztendős a ferences rend. Tanulmänyok a Rend lelkisegeröl, törteneti hivatasdrol es kulturalis-müveszeti szereperöl, 1-2. kötet, Budapest, 282-291.
