Oldal 111 [111]
IIO " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
koncentrikusan növekvő utcahálózatot fejlesztett ki. Ebben az új telepü¬
lésszerkezetben az örmények egykori főutcája már csupán másodlagos jelen¬
tőségű kivezető utca lehetett.
Szamosújvár szerkezeti átalakulásának mértéke nem hasonlítható Gyer¬
gyószentmiklóséhoz. Ennek ellenére a csekély léptékű hangsúly-áthelyeződé¬
sek is elégségesnek bizonyultak ahhoz, hogy az imént vázolthoz képest éppen
ellenkező irányú városszerkezeti mozgás jöjjön létre. Miközben Gyergyószent¬
miklós főutcás településből főteressé alakult át, addig Szamosújvár zárt főtere
kinyílt a rajta áthaladó főutca mentén (részletesen lásd a Szamosújvár című
fejezetet). Mindez azonban nem okozott olyan lényeges változást, hogy
a korábbi örmény centrum perifériára szorult volna, csupán része lett egy
kiterjedtebb, lineárisan szerveződő várostengelynek. A főutca déli és északi
irányban hosszabbította meg az örmény központot, illetve a vasút felé egy
keresztirányú leágazással gazdagította. Ez az új főutca nagyrészt örmény jel¬
legű maradt, mindenekelőtt azért, mert áthaladt az örmény főtéren. Néhány
történetileg jelentős örmény épület azonban kívül került a főutcán, így a Sala¬
mon-templom vagy a Karácsonyi-ház.
A főtér ebben az új szerkezetiségben a főutca leágazásaként is funkcionált
a vasútállomás felé. Ezt a funkciót az épületek átalakításával is igyekeztek
kihangsúlyozni. A főtérnek a vasút irányába nyíló szakaszán (a mai Strada
Avram Iancu torkolatánál) a régi örmény házak helyét eklektikus épületek
foglalták el. Az építkezésekkel párhuzamosan a főteret parkosították.
A korábbi piaci funkciókat részben kiszorító főtéri park közvetlen összeköt¬
tetésben állt a népkerttel, amelyet még a Kis-Szamos szabályozása után alakí¬
tottak ki.7
A legjelentősebb szerkezeti átalakulások azonban nem a főtéren zajlottak,
hanem a főutca északi szakaszán (ma Strada Bobálna). Az örmény város
homogenitását itt már a 18. században megtörte a ferencesek temploma (épült
1758-ban).:" A századfordulón újabb nem örmény jellegű építészeti elemek
jelentek meg az utcaképben, mindenekelőtt a görög katolikus templom (1905),
47 Szongott Kristóf 1893: 240.; Pop, Virgil 2012: 77.
45 Kovács Bálint (2013): A ferencesek és örmények kapcsolatai Erdélyben, a XVIII. században. In
Medgyesy S. Norbert-Ötvös István-Őze Sándor (szerk. ): Nyolcszáz esztendős a ferences rend. Tanul¬
mänyok a Rend lelkisegeröl, törteneti hivatasdrol es kulturalis-müveszeti szereperöl, 1-2. kötet, Buda¬
pest, 282-291.