Seite 109 [109]
I08 s ÖRMÉNY VAROSEPITESZET ERDÉLYBEN
örmény városrészek között fokozatosan feloldódott. Az örménység jelentős
része elköltözött a kolóniákból, főként a nagyobb, városias centrumok felé.
Helyükre a szomszédos városrészekből, illetve a környező falvakból érkeztek
új városlakók. A szukcesszió nem maradt hatás nélkül a városszerkezetre sem:
a nemzetiségek városrészei fokozatosan összenőttek, kultúrahordozó épületeik,
mindenekelőtt a templomok egymáshoz közelebb kerültek.
A négy kolónia közül kétségtelenül Gyergyószentmiklós az, amely a 19. szá¬
zad végén, 20. század elején a legmélyrehatóbb változásokon ment keresztül,
ezért az összehasonlítást is vele érdemes kezdeni. Gyergyószentmiklóson egy
egészen új városközpont épült ki az 1900-as évek utáni rövid két évtizedben. A
székely városban évszázadok óta tartó folyamat volt a településmag lehúzódása
a völgyfenék felé. A középkori település még a mai város határaitól keletre, a
hegyek között lehetett, majd fokozatosan nyugat felé haladt."? A századfor¬
duló ezt a mozgást vitte tovább, mikor a régi, templom körüli centrum helyett
egy új, a korábbi piactér helyén kialakított, idővel parkosított főtér épült ki.
A tér alapformája már korábban is adott volt: itt találkozott egymással
a Békény patak mentén futó hosszanti település az észak-déli országúttal.
A tér, amelyet a 18. század második felétől Piacz-szernek említenek a források,
jellegzetes leágazó formát mutat, amelynek íve leképezi az itt kanyarodó sze¬
kerek irányváltását. Az örmények utcája, mely ekkor már a település fő utcája
is volt, a piactérbe torkollott. A századforduló legfontosabb városrendezési
törekvése volt, hogy a piactérből egy reprezentatív, a korszak igényeinek meg¬
felelő főteret hozzon létre. A térre néző, zömmel földszintes, legfeljebb egy
felső emelettel megtoldott régi örmény házakat részben elbontották, részben
az alapfalak meghagyása mellett teljesen újjáépítették. A tér korábban nyitott
nyugati oldalát beépítették, itt kapott helyet többek között a református
templom. Az építkezésekben az örmény családok, például a Vákárok, Lázárok
mellett a székelyek is aktív szerepet játszottak, illetve újabb jövevényként
néhány szász vállalkozó (mint a Romfeld-ház esetében), továbbá a zsidók:
, Talán az örménység korábbi itteni megtelepedesenek köszönhetöen, a zsidosäg beszi¬
värgäsähoz Gyergyoszentmiklos lakossága jóval toleránsabban viszonyult, mint
a többi székelyföldi település. Ennek köszönbetően a városban letelepedett zsidók
43 Köllő Miklós: i. m., o. n.