Page 108 [108]
6. À településszerkezet + 107
A négy település topográfiai eltérései ellenére a 17. század végétől a 19. szä¬
zad elejéig tartó időszak hasonló szerkezeti átalakulásokat generált. A perifé¬
rián, tehát a szimbolikus falakon túl megtelepülő örménységnek ez idő alatt
mindenhol sikerült meghódítania a települési centrumot. Az út persze külön¬
bözhetett, hiszen Szamosújváron és Csíkszépvízen egy-egy térben is elkülö¬
nülő, új urbánus centrum épült ki, Gyergyószentmiklóson a római katolikus
templom környéke lett az örmények gyűjtőhelye, míg Erzsébetvárosban a két¬
féle út keveréke valósult meg. Nem lényegtelenek ezek a különbségek, hiszen
ott, ahol markáns új centrum épült fel, ott később, az örmények számbeli
visszaesése után is megmaradhatott a városkép örmény karaktere.
A centrum meghódítása, illetve megteremtése kétségtelenül a leglényege¬
sebb mozzanata a 18-19. századi szerkezeti változásoknak. Van azonban egy
másik, a következő évtizedeket is befolyásoló törekvés: a rendies szegregáció
kényszere és igénye. A kényszer és az igény időben változó módon hatott. Ele¬
inte inkább kényszer volt, hiszen az őshonos népesség nehezen fogadta be az
örményeket. A 18. században a megszerzett rendi kiváltságokkal párhuzamo¬
san már az örmények igyekeztek elhatárolódni környezetüktől. Legextrémebb
példája ennek az erzsébetvárosi áttelepítési terv, amely a jogi kiváltságokban
nem részesülő családok eltávolítását szolgálta. Kevésbé extrém módon, de
hasonlóan erős szegregáció jellemezte a többi kolóniát is, körülbelül a 19. szá¬
zad első feléig.
6.2. Örmény városból erdélyi város
Az , örmény városok? terminus mögött a lakosság egyneműségét feltételezzük,
és ezzel együtt az örménységhez kötődő épületeket, főként a templomokat és
a polgárházakat. Mint láthattuk, a 18. század valóban arra törekedett, hogy
rendi és vallási értelemben vett homogén városrészeket alakítson ki. Mindez
nélkülözhetetlen része volt az akkori rendi közigazgatásnak, amelynek alapja
a lakóhely volt. Az örmény városok szabadalmai azonban a 19. századi polgári
átalakulással érvényüket vesztették, ezzel együtt az állami beruházások (gim¬
náziumok, vasutak, laktanyák) révén új településszerkezeti hangsúlyok kelet¬
keztek. A polgári korszakban a korábbi szigorú elkülönülés örmény és nem