Oldal 108 [108]
OCR
6. À településszerkezet + 107 A négy település topográfiai eltérései ellenére a 17. század végétől a 19. szäzad elejéig tartó időszak hasonló szerkezeti átalakulásokat generált. A periférián, tehát a szimbolikus falakon túl megtelepülő örménységnek ez idő alatt mindenhol sikerült meghódítania a települési centrumot. Az út persze különbözhetett, hiszen Szamosújváron és Csíkszépvízen egy-egy térben is elkülönülő, új urbánus centrum épült ki, Gyergyószentmiklóson a római katolikus templom környéke lett az örmények gyűjtőhelye, míg Erzsébetvárosban a kétféle út keveréke valósult meg. Nem lényegtelenek ezek a különbségek, hiszen ott, ahol markáns új centrum épült fel, ott később, az örmények számbeli visszaesése után is megmaradhatott a városkép örmény karaktere. A centrum meghódítása, illetve megteremtése kétségtelenül a leglényegesebb mozzanata a 18-19. századi szerkezeti változásoknak. Van azonban egy másik, a következő évtizedeket is befolyásoló törekvés: a rendies szegregáció kényszere és igénye. A kényszer és az igény időben változó módon hatott. Eleinte inkább kényszer volt, hiszen az őshonos népesség nehezen fogadta be az örményeket. A 18. században a megszerzett rendi kiváltságokkal párhuzamosan már az örmények igyekeztek elhatárolódni környezetüktől. Legextrémebb példája ennek az erzsébetvárosi áttelepítési terv, amely a jogi kiváltságokban nem részesülő családok eltávolítását szolgálta. Kevésbé extrém módon, de hasonlóan erős szegregáció jellemezte a többi kolóniát is, körülbelül a 19. század első feléig. 6.2. Örmény városból erdélyi város Az , örmény városok? terminus mögött a lakosság egyneműségét feltételezzük, és ezzel együtt az örménységhez kötődő épületeket, főként a templomokat és a polgárházakat. Mint láthattuk, a 18. század valóban arra törekedett, hogy rendi és vallási értelemben vett homogén városrészeket alakítson ki. Mindez nélkülözhetetlen része volt az akkori rendi közigazgatásnak, amelynek alapja a lakóhely volt. Az örmény városok szabadalmai azonban a 19. századi polgári átalakulással érvényüket vesztették, ezzel együtt az állami beruházások (gimnáziumok, vasutak, laktanyák) révén új településszerkezeti hangsúlyok keletkeztek. A polgári korszakban a korábbi szigorú elkülönülés örmény és nem
