Oldal 107 [107]
106 + ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
jól kivehető a szabadon hagyott várkör, a glacis. A forrásokban Ebesfalvának
nevezett település mindezen túl kezdett kiépülni.??" Az örmények érkezéséig
tervszerű telepítésről nem beszélhetünk, az utcák követték a terepadottságo¬
kat, illetve a meglévő utak nyomvonalát.
A megtelepülő örmények tehát a vár előtti utcát kapták meg, annak már
részben kialakult szerkezetéhez igazodtak. Az erzsébetvárosi örmény utca nem
mérhető a szamosújvári sakktáblás alaprajz szabályosságához, inkább a szé¬
kelyföldi kolóniákéval rokonítható. Ám míg azok a határba vezettek, ez a vár
előtti széles térségbe torkollott. A szabálytalan tér eleinte még a glacis része,
ahonnan egyrészt a huszárvárba, másrészt a folyóparti településrészbe, har¬
madrészt, a várat kikerülve, a szomszédos Holdvilág falu felé lehetett tovább¬
menni. Ez a szabálytalan alakú terület vált a későbbiekben az örmény város
főterévé. A 18. században feltehetően már piacként használták, de emellett
állatitatásra is, legalábbis erre utal a térképen látható medence.
Az 1758/59-es áttelepítési terv értelmében a tér kizárólag az örmény város¬
hoz tartozott, a magyarok, szászok, románok és cigányok számára külön terü¬
letet jelöltek ki."" Ezzel lényegében létrejött a szamosújvárihoz hasonló,
önálló örmény város, amelyhez lazán csatlakoztak a más nemzetiségűek falu¬
sias telepei. A 18. század végén az örmény várostól elkülönülve találjuk mind
az evangélikus" mind a görög katolikus templomot (utóbbit ráadásul tekin¬
télyes távolságra is). Az örmény centrum végleges kialakulása a következő évti¬
zedekre tehető, amikor a teret határoló és egyben annak építészeti arculatát
meghatározó várkastélyt (épült 1766-1787 között) a nagytemplom felépítésé¬
vel kitakarták a látképből.?? A 19. század elejére a várkastély már csak a korábbi
településszövet reliktuma, a városszervező erő egyértelműen az örmények
lakta negyed a maga polgárházaival, de mindenekelőtt a főtér a templommal
és a vásárcsarnokkal.
39 Postávaru, Iozefina: i. m. 239.
49 Gazdovits Miklós: i. m. 235.
1 A templomon lévő tábla szerint a jelenlegi lutheránus templom eredetileg egy 1777-ben emelt
magánkápolna, amelyet 1925-ben átalakítottak, és 2004-ben került fel a romániai történelmi műem¬
lékek listájára (kód: SB-II-m-B-12385). Ávedik kitér a várbeli római katolikus templomra is. A görög
katolikusoknak 1871-ig fatemplomuk volt. A református templom 1896-ban épült. Ávedik Lukács:
i. m. 82., 182., 300.
2 Nagy Gergely Domonkos (2011): Az erzsébetvárosi örmény nagytemplom - térszervezés és
struktúra. In Orbán János (szerk): Szílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690-1848 között.
Tanulmányok B. Nagy Margit (1928-2007) emlekere, Marosväsärhely-Kolozsvär, 73-84.