Page 106 [106]
OCR
6. À településszerkezet + 105 ,puskások? telepedtek meg.?? A mérnökileg tervezett örmény város ettől a magtöl elkülönülve, több száz méterrel távolabb került kijelölésre."? A távolságnak morfológiai okai is voltak, mivel az erődítés utóbb elbontott külső várövén túl volt csak szabad terület (az elővár helyén létesült később a marhaväsärtér).#* Az örmény város tehát a vártól és a váraljai településtől függetlenül alakíthatta ki utcahálózatát. A telekrendszer a megosztott belső telkes városok tradícióját idézi.?5 A házhelyek kizárólag lakhatási funkciót töltöttek be, a csekély volumenű mezőgazdasági tevékenység külön parcellákon, a lakótelkektől távolabb folyt. Szamosújvár főtere már megalapításának pillanatában centrumként viselkedett, noha belső hatalmi viszonyai nem tették rögtön világossá, hogy rezidenciális, azaz püspöki jellegű központtá válik-e, vagy inkább polgárias piacváros épül (erről bővebben lásd a Szamosújvár című fejezetet). A centrum fokozatos meghódítása helyett Szamosújvár esetében tehát inkább egy új centrum alapításáról beszélhetünk. Ugyancsak tervszerű telekkimérés eredményeként jött létre Erzsébetváros örmény központja, noha esetében nem találjuk nyomát a szamosújvárihoz hasonló szabályos alaprajznak. A 17. századi településmag itt is egy reneszánsz várkastély volt, amelyet az előző században építettek fel a később erdélyi fejedelmi rangig emelkedő Apafiak.?" Az örmények 1696-ban szabadalomlevelet kaptak, amely garantálta számukra, hogy házaik közé más nemzetiségűek nem építkezhetnek.?7 A 18. század közepén készült kamarai felmérési térkép szerint ezt az előírást részben be is tartották. A térkép alapján visszakövetkeztethetünk a település r7—18. századi kialakulására is. A saroktornyos várkastély előtt, a folyó felé egy lazább beépítésű, kerítéssel védett házcsoport volt, az úgynevezett elővár, másként huszárvár. Az erődítés körül még a 18. század végén is 32 Kádár József 1901: 8. "3 A korabeli Erdélyben ha nem is általános, de nem példa nélküli a tervezett váraljai település. Gyulafehérvárt a 18. században a korábbi helyétől — amelyet teljes egészében erőddé alakítottak át — a folyópartra helyezték át, mérnöki rendszer szerint. Lásd: Bulla Béla-Mendöl Tibor: i. m. 311.. 54 A var Priorato-féle térképét lasd: Szongott Kristéf 1901: 16. 35 E telekrendszer jellemző a Kárpát-medencére, elsősorban az Alföld állattenyésztő falvaira. Bővebben lásd: Györffy István (1943): Magyar falu - magyar haz, Budapest. 6 Avedik Lukács: i. m. 39. #7 Âvedik Lukécs: i. m. 59.; Gazdovits Miklós: i. m. 222. »® Plan der keiserlich arminischen Elisabeth Stadt. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Nr.S 84-No. 89.
