Oldal 106 [106]
6. À településszerkezet + 105
,puskások? telepedtek meg.?? A mérnökileg tervezett örmény város ettől
a magtöl elkülönülve, több száz méterrel távolabb került kijelölésre."? A távol¬
ságnak morfológiai okai is voltak, mivel az erődítés utóbb elbontott külső
várövén túl volt csak szabad terület (az elővár helyén létesült később a marha¬
väsärtér).#* Az örmény város tehát a vártól és a váraljai településtől függetlenül
alakíthatta ki utcahálózatát.
A telekrendszer a megosztott belső telkes városok tradícióját idézi.?5 A ház¬
helyek kizárólag lakhatási funkciót töltöttek be, a csekély volumenű mezőgaz¬
dasági tevékenység külön parcellákon, a lakótelkektől távolabb folyt. Szamos¬
újvár főtere már megalapításának pillanatában centrumként viselkedett, noha
belső hatalmi viszonyai nem tették rögtön világossá, hogy rezidenciális, azaz
püspöki jellegű központtá válik-e, vagy inkább polgárias piacváros épül (erről
bővebben lásd a Szamosújvár című fejezetet). A centrum fokozatos meghó¬
dítása helyett Szamosújvár esetében tehát inkább egy új centrum alapításáról
beszélhetünk.
Ugyancsak tervszerű telekkimérés eredményeként jött létre Erzsébetváros
örmény központja, noha esetében nem találjuk nyomát a szamosújvárihoz
hasonló szabályos alaprajznak. A 17. századi településmag itt is egy reneszánsz
várkastély volt, amelyet az előző században építettek fel a később erdélyi feje¬
delmi rangig emelkedő Apafiak.?" Az örmények 1696-ban szabadalomlevelet
kaptak, amely garantálta számukra, hogy házaik közé más nemzetiségűek nem
építkezhetnek.?7 A 18. század közepén készült kamarai felmérési térkép szerint
ezt az előírást részben be is tartották. A térkép alapján visszakövetkeztethe¬
tünk a település r7—18. századi kialakulására is. A saroktornyos várkastély előtt,
a folyó felé egy lazább beépítésű, kerítéssel védett házcsoport volt, az úgyne¬
vezett elővár, másként huszárvár. Az erődítés körül még a 18. század végén is
32 Kádár József 1901: 8.
"3 A korabeli Erdélyben ha nem is általános, de nem példa nélküli a tervezett váraljai település.
Gyulafehérvárt a 18. században a korábbi helyétől — amelyet teljes egészében erőddé alakítottak át
— a folyópartra helyezték át, mérnöki rendszer szerint. Lásd: Bulla Béla-Mendöl Tibor: i. m. 311..
54 A var Priorato-féle térképét lasd: Szongott Kristéf 1901: 16.
35 E telekrendszer jellemző a Kárpát-medencére, elsősorban az Alföld állattenyésztő falvaira. Bőveb¬
ben lásd: Györffy István (1943): Magyar falu - magyar haz, Budapest.
6 Avedik Lukács: i. m. 39.
#7 Âvedik Lukécs: i. m. 59.; Gazdovits Miklós: i. m. 222.
»® Plan der keiserlich arminischen Elisabeth Stadt. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára,
Nr.S 84-No. 89.