Page 98 [98]
OCR
5. A város és vidéke változó kapcsolatai " 97 sítették Szolnok és Doboka vármegyéket, nem Szamosújvár, hanem Dés lett a közigazgatási székhely. Jellemzően azért, mert földrajzi és gazdasági helyzete erre alkalmasabbá tette. A 19. század végén Szamosújváron egy kisebb textilüzemen kívül nem beszélhetünk iparosodásról, miközben Désen működött egy kb. 250 főt foglalkoztató bányavállalat, illetve több kisebb üzem is. Szolnok-Doboka vármegye térfejlődésére tehát a centralizáció volt jellemző, s eközben Szamosújvár pozíciója egyértelműen gyengült. Székelyföldön más volt a helyzet. Itt egy térben jóval inkább szétterülő iparfejlődés zajlott. Azt is látni kell azonban, hogy ez az iparfejlődés meglehetősen egyoldalúnak bizonyult, szinte teljes egészében a faiparra szerveződött." Csík vármegyén belül Gyergyószentmiklós közigazgatási értelemben ugyanúgy alárendelődött Csíkszeredának, mint Szamosújvár Désnek. Ugyanakkor Gyergyószentmiklós gazdasági teljesítményében mindez nem mutatkozott meg, már csak azért sem, mert a székelyföldi medencék élesen elkülönülnek egymástól, így a helyi, járási szintű centrumoknak világosabbak a határai és a funkciói is. A földrajzi tényezők is szerepet játszottak abban, hogy bár a vasút rendkívül későn, csupán 1907-ben jutott el Gyergyószentmiklósra, az nem okozott tőkeelvonást a megyei központ felé, hanem épp ellenkezőleg, egy soha korábban nem tapasztalt lendületű urbanizációs periódus kezdődött. Végül Csíkszépvíz esetében a vasút csupán átmeneti, az építkezések idejére szorítkozó fellendülést hozott. A falu korábbi, relatíve jó kereskedelmi pozícióját annak köszönhette, hogy rajta keresztül lehetett elérni a Moldva felé vezető országutat. Az 1897-ben átadott vasútvonalat azonban nem erre, hanem Madéfalva felé vezették. Maga az építkezés azonban, ha rövid időre is, de komoly műszaki értelmiségi réteget vonzott a településre: ,4 munkálatok irányítása a csíkszépvízi építési felügyelőségről történt, ahol volt: egy felügyelő, mint vezető, egy belyettes, egy főmérnök, négy mérnök, segédmérnök és 2217 gyakornok, két díjnok. Csíkszépvíz szerény méreteihez képest az országos, sőt nemzetközi jelentőségű építkezés kiszolgálása kitapintható fellendülést hozott. A vasútépítés után 26 P4l Judit 2003: 211. “7 Gidé Csaba (2011): A vasútbálózat kiépülése a Székelyföldön és szerepe a régió modernizációjában (1868-1915). PhD disszertäciö, Pécs, 141.
