Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000027/0000

Örmény városépítészet Erdélyben

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Tamáska Máté
Title (EN)
Armenian Townscapes in Transylvania
Field of science
Művészet- és építészettörténet / History of art and architecture (13047)
Series
Studia Armenologica Hungarica
Type of publication
monográfia
022_000027/0097
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 98 [98]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000027/0097

OCR

5. A város és vidéke változó kapcsolatai " 97 sítették Szolnok és Doboka vármegyéket, nem Szamosújvár, hanem Dés lett a közigazgatási székhely. Jellemzően azért, mert földrajzi és gazdasági helyzete erre alkalmasabbá tette. A 19. század végén Szamosújváron egy kisebb textilüzemen kívül nem beszélhetünk iparosodásról, miközben Désen működött egy kb. 250 főt foglalkoztató bányavállalat, illetve több kisebb üzem is. Szolnok-Doboka vármegye térfejlődésére tehát a centralizáció volt jellemző, s eközben Szamosújvár pozíciója egyértelműen gyengült. Székelyföldön más volt a helyzet. Itt egy térben jóval inkább szétterülő iparfejlődés zajlott. Azt is látni kell azonban, hogy ez az iparfejlődés meglehetősen egyoldalúnak bizonyult, szinte teljes egészében a faiparra szerveződött." Csík vármegyén belül Gyergyószentmiklós közigazgatási értelemben ugyanúgy alárendelődött Csíkszeredának, mint Szamosújvár Désnek. Ugyanakkor Gyergyószentmiklós gazdasági teljesítményében mindez nem mutatkozott meg, már csak azért sem, mert a székelyföldi medencék élesen elkülönülnek egymástól, így a helyi, járási szintű centrumoknak világosabbak a határai és a funkciói is. A földrajzi tényezők is szerepet játszottak abban, hogy bár a vasút rendkívül későn, csupán 1907-ben jutott el Gyergyószentmiklósra, az nem okozott tőkeelvonást a megyei központ felé, hanem épp ellenkezőleg, egy soha korábban nem tapasztalt lendületű urbanizációs periódus kezdődött. Végül Csíkszépvíz esetében a vasút csupán átmeneti, az építkezések idejére szorítkozó fellendülést hozott. A falu korábbi, relatíve jó kereskedelmi pozícióját annak köszönhette, hogy rajta keresztül lehetett elérni a Moldva felé vezető országutat. Az 1897-ben átadott vasútvonalat azonban nem erre, hanem Madéfalva felé vezették. Maga az építkezés azonban, ha rövid időre is, de komoly műszaki értelmiségi réteget vonzott a településre: ,4 munkálatok irányítása a csíkszépvízi építési felügyelőségről történt, ahol volt: egy felügyelő, mint vezető, egy belyettes, egy főmérnök, négy mérnök, segédmérnök és 2217 gyakornok, két díjnok. Csíkszépvíz szerény méreteihez képest az országos, sőt nemzetközi jelentőségű építkezés kiszolgálása kitapintható fellendülést hozott. A vasútépítés után 26 P4l Judit 2003: 211. “7 Gidé Csaba (2011): A vasútbálózat kiépülése a Székelyföldön és szerepe a régió modernizációjában (1868-1915). PhD disszertäciö, Pécs, 141.

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2670 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.15 MB
Permalink to jpg
022_000027/0097.jpg
Permalink to ocr
022_000027/0097.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu