Page 93 [93]
OCR
92 s ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN lésstruktúra sűrűsödéséből keletkezett. A Gyergyói-medence határai világosak, területén egységes népi kultúra fejlődött ki."7 A város mély vidéki beágyazottságának köszönhető, hogy az örménység 19. század eleji gazdasági hanyatlása, illetve kezdődő beolvadása nem okozott látványos megtorpanást a város pozíciójában. A népességszám folyamatosan emelkedett. A 18. század végi három és fél ezer fős település ötven év alatt kétezer fővel gyarapodott. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a növekedés főként demográfiai okokkal magyarázható, hiszen a környező falvak ugyanebben az időszakban hasonló mértékben fejlődtek."" A város látványos népesedési felfutását azonban nem kísérte a városi funkciók sűrűsödése. A gyergyói piac vonzáskörzete érdemben nem lépte túl az életkamra határait. Székelyföldnek jelentősebb piacközpontjai a 19. század elején nem a Kárpátok vonulatai közé szorult medencesorban, hanem attól nyugatra, a Maros és a Küküllő völgyében voltak, főként Marosvásárhely, kisebb részben Székelyudvarhely." A kereskedelem mellett az ipar és az igazgatás lehettek volna a legerősebb városiasító tényezők. Áma bőrgyártás 19. század eleji általános hanyatlása, ami jórészt a gyapjú terjedésével függött össze, súlyosan érintette a gyergyói tímárüzemeket is." A városnak nem sikerült pozíciókat szereznie az adminisztráció terén sem, amit az 1876-os közigazgatási reform pecsételt meg, amikor Csík vármegye központjának Csikszeredät jelölték ki.?" Mindez oda vezetett, hogy bár a lakosságszám dinamikusan emelkedett, a városiasodás visszafogott maradt. Jellemző, hogy 1857-ben csupán minden ötödik ember megélhetése kötődött nem mezőgazdasági foglalkozásokhoz." 97 Tarisznyás Márton: i. m. 12. 195 Gyergyószentmiklós vonzereje a továbbiakban is alacsony maradt. 1910-ben a közel kilencezres lakosságának mindössze egyharmada volt bevándorló. Összehasonlításképpen Csíkszeredában hetven, Marosvásárhelyen hatvan, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön ötven százalék körül mozgott ugyanez a mutató. Pál Judit 2003: 143. 99 Sonkoly Gábor: i. m. 179.; Vofkori László (2007): , Adalékok Székelyudvarhely népi árucsere földrajzáhoza XIX-XX. század fordulóján." Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok, VII. évf. 211—232. 709 Tarisznyás Márton: i. m. 220. tot 1876. évi XXXIII. törvénycikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről. 702 Ugyanez az arány Szamosújváron negyven százalék (Erdély városai között ezzel a 6. helyen szerepel), Erzsébetvárosban hatvan (23. hely). Sonkoly Gábor 2001: 252.
