Oldal 93 [93]
92 s ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
lésstruktúra sűrűsödéséből keletkezett. A Gyergyói-medence határai világosak,
területén egységes népi kultúra fejlődött ki."7 A város mély vidéki beágyazott¬
ságának köszönhető, hogy az örménység 19. század eleji gazdasági hanyatlása,
illetve kezdődő beolvadása nem okozott látványos megtorpanást a város pozí¬
ciójában. A népességszám folyamatosan emelkedett. A 18. század végi három
és fél ezer fős település ötven év alatt kétezer fővel gyarapodott. Fontos hang¬
súlyozni, hogy ez a növekedés főként demográfiai okokkal magyarázható,
hiszen a környező falvak ugyanebben az időszakban hasonló mértékben fej¬
lődtek."" A város látványos népesedési felfutását azonban nem kísérte a városi
funkciók sűrűsödése. A gyergyói piac vonzáskörzete érdemben nem lépte túl
az életkamra határait. Székelyföldnek jelentősebb piacközpontjai a 19. század
elején nem a Kárpátok vonulatai közé szorult medencesorban, hanem attól
nyugatra, a Maros és a Küküllő völgyében voltak, főként Marosvásárhely,
kisebb részben Székelyudvarhely."
A kereskedelem mellett az ipar és az igazgatás lehettek volna a legerősebb
városiasító tényezők. Áma bőrgyártás 19. század eleji általános hanyatlása, ami
jórészt a gyapjú terjedésével függött össze, súlyosan érintette a gyergyói tímár¬
üzemeket is." A városnak nem sikerült pozíciókat szereznie az adminisztrá¬
ció terén sem, amit az 1876-os közigazgatási reform pecsételt meg, amikor
Csík vármegye központjának Csikszeredät jelölték ki.?" Mindez oda vezetett,
hogy bár a lakosságszám dinamikusan emelkedett, a városiasodás visszafogott
maradt. Jellemző, hogy 1857-ben csupán minden ötödik ember megélhetése
kötődött nem mezőgazdasági foglalkozásokhoz."
97 Tarisznyás Márton: i. m. 12.
195 Gyergyószentmiklós vonzereje a továbbiakban is alacsony maradt. 1910-ben a közel kilencezres
lakosságának mindössze egyharmada volt bevándorló. Összehasonlításképpen Csíkszeredában
hetven, Marosvásárhelyen hatvan, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön ötven százalék körül
mozgott ugyanez a mutató. Pál Judit 2003: 143.
99 Sonkoly Gábor: i. m. 179.; Vofkori László (2007): , Adalékok Székelyudvarhely népi árucsere
földrajzáhoza XIX-XX. század fordulóján." Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanul¬
mányok, VII. évf. 211—232.
709 Tarisznyás Márton: i. m. 220.
tot 1876. évi XXXIII. törvénycikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel
kapcsolatos intézkedésekről.
702 Ugyanez az arány Szamosújváron negyven százalék (Erdély városai között ezzel a 6. helyen sze¬
repel), Erzsébetvárosban hatvan (23. hely). Sonkoly Gábor 2001: 252.