Page 84 [84]
5. A város és vidéke változó kapcsolatai e 83
hálózat konkurenciája mellett kezdte meg életét, a két székelyföldi kolónia
viszonylag kedvező földrajzi helyzetben volt.
Csíkszépvíz és Gyergyószentmiklós egy-egy magashegyi átjáró közvetlen
előterében fekszik. A 18. században még nem a völgyekben, hanem a hágókon
át bonyolódott a forgalom Moldva és Erdély között.
„A gyimesi szorosba vezető út régen e begytetőkön vonult el; veszélyes út, hol gyakran
elfagytak az utasok s éhes farkasok által üldöztettek; még most is rémtörténeteket
beszélnek az öregek e vészes útról. "5
, Messze Gyergyószentmiklós mezőváros fölött foglal helyet a Piricske szoros vagy
átjáró (amelyet talán Szent László lányáról, Piriskóról neveztek el), amerre csak
nyerges lovakon lebet Moldvába utazni kereskedés végett."
A veszélyes hegyi útszakasz miatt a kereskedő karavánoknak szükségük volt
egy olyan telephelyre, ahol felkészülhettek a vállalkozásra, illetve kedvezőtlen
időjárás esetén néhány napot pihenhettek. Csíkszépvízen az első örmény tele¬
pülésmag a 17. században hevenyészett házakból álló ideiglenes szállás lehetett
a hágók felé kivezető út mentén. Később ez a szállás alakulhatott át állandó
teleppé, majd az örmények utcájává. A hágókon zajló kereskedelem önmagá¬
ban nem teremtett volna jelentős települést, legfeljebb egy nagyobb karaván¬
szállást. Ehhez egy másik természeti adottságra, a relatív földbőségre volt
szükség. A Székelyföld határát képező Kárpátok ritkán lakott vidék volt. Ennek
csak egyik oka lehetett a zord időjárás. A másik, ennél fontosabb tényező, hogy
a középkori Magyar Királyság, majd Erdély határvidékéről volt szó, ahol évszá¬
zadokon át korlátozták a falvak kialakulását. A gyepű logikája szerint a támadó
seregek az invázió első napjaiban alig találtak lakott települést, így élelmiszert
sem.'” Mind Gyergyöszentmiklös, mind Csikszepviz olyan öriäsi kiterjedesü
földterülettel rendelkezett (nyolcvanezer, illetve harmincezer holddal), amelyen
"s Orbán Balázs (1868): 4 Székelyföld leírása, XV. fejezet. Elektronikus kiadás: https://mek.oszk.
hu/04800/04804/html/ (2020. 02. 28.)
166 Benk6 Jézsef: i. m. 253.
7 Az úgynevezett gyepűelv légyege, hogy a nehezen átjárható és lakatlan területek gátolják az
ellenség betörését. Lásd: Benkő Elek: i.m.; Endes Miklös (1994): Csik-, Gyergyo-, Kaszon-szekek (Csik
megye) földjének és népének története 1918-ig, Budapest (1938).