Oldal 83 [83]
82 § ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
gok intézménye, nyomában a könnyen elérhető építőfa, illetve a gyenge váro¬
siasodás egyaránt kimutatható."
Az örmény kolóniák a 18. században mind Székelyföldön, mind a szász
vidékeken alkalmazkodtak a helyi tradíciókhoz. Annál is inkább, mert az
örmény mesteremberek között alig voltak házépítők, ahogy kőfaragók, kőmű¬
vesek vagy ácsok sem. Az örmény kolóniák ezért kezdettől fogva kívülről kény¬
szerültek mestereket fogadni."?
A táj és a társadalom kapcsolata azonban az építőanyagnál és a mesterség¬
beli tudásnál is mélyebben gyökerezik: nevezetesen a kolóniák helyválasztásá¬
ban. Az örmények magukkal hozták gazdasági rendszerüket, mely a kereske¬
delemre alapult. A kereskedésre alkalmas tájak rendszerint a határzónákban
alakulnak ki, legyen szó országhatárokról vagy természetföldrajzi határokról.
Majdnem minden szerző kiemeli, hogy az örmények kezdetben a Kárpátok
kapuiban jelentek meg. A 17. században a későbbi négy központon túl jelen¬
tősebb diaszpórák éltek Kézdivásárhelyen (Kantában), Besztercén és Szászré¬
gen közvetlen szomszédságában: Görgényszentimrén, Marosfelfaluban, Pete¬
lén. Nagy valószínűséggel Brassóban és Nagyszebenben is megjelentek
örmények, bár e két város balkáni kereskedelmét jellemzően görög, román és
bolgár kereskedők tartották kezükben." A helyszínekből látható, hogy az
örmények a már meglévő lengyelországi, bukovinai, moldvai kereskedelmi
rendszerekbe igyekeztek betagozódni. Erdély legjelentősebb földrajzi kapuit
a 17. században rendszerint a szász telepes városok ellenőrizték, mindenekelőtt
Brassó, Nagyszeben, Kolozsvár és Beszterce." Szabadabb átjárók Székelyföl¬
dön át vezettek, noha itt sem a települések hiánya, inkább azok falusias jellege
volt az, ami helyet hagyhatott egy új kereskedő népelemnek. Mindebből
következik, hogy míg Erzsébetváros és Szamosújvár a már meglévő szász város¬
"1 Bővebben lásd: Niedermaier, Paul (2007): Dörfer, Baudenkmáler: Studien zur Siedlungs- und
Baugescbicbte Siebenbürgens, Köln; Kós Károly 1922; Uő (1996): Erdélyország népének építése, Buda¬
pest; Furu Árpád: i. m.
12 Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy ezzel szemben a Török Birodalomban szám¬
talan örmény építész tevékenykedett, akik alapvető hatást gyakoroltak a modern Isztambul fejlő¬
désére. Lásd kiállítás: Armenien Architects in Istanbul. Modern Müzeum, Isztambul, 2010. 12.
9.—2OII. OI. 2.
“3 Eckhart Ferenc (1918): , Kereskedelmünk közvetítői a XVIII. században." Századok, 1918/7—8.
356—391.; Pál Judit 2005.; Bernád Rita- Kovács Bálint: i. m. 47.
"s Bulla Béla-Mendöl Tibor (1999): A Kárpát-medence földrajza, Budapest, 316.; Cholnoky Jenő
(1928): , Brassó földrajzi helyzete." Földrajzi Közlemények. 1928/19-20. 199—212.