Oldal 74 [74]
OCR
4. Szamosújvár: az örménység beilleszkedése és városépítészeti modellje e 73 mutatja, hogy ezekben az utcákban már nem a barokk város, hanem a kései népi építészet logikája érvényesült. A 19. században megfigyelhető, hogy a falusias Kandia váraljai település mindinkább kezdi meghatározni az örmény város arculatát is, olyannyira, hogy egy tj varosszerkezeti tengely jon létre a mai Strada 1 Decembrie 1918 és Strada Bobálna mentén. Ez a tengely idővel főutcává válik, amely nem utolsó sorban az örmény várost köti össze Kandiával. A főutca kialakulásának kezdő dátuma is meghatározható: 1838, amikor az addig a Szamos túlpartján futó országutat — áthozva a vízen — a városon át vezették tovább." A Strada 1 Decembrie 1918 és Strada Bobálna főutcává válásával párhuzamosan Szamosújvár szász városokra jellemző zártsága fokozatosan feloldódik. A főteres város lassanként idomulni kezd az agrárdominanciájú mezővárosok főutcás hagyományaihoz. Mindez előrevetíti a 19. század utolsó évtizedeinek döntő átalakulását is, anelynek köszönhetően Szamosújvár településképe betagozódott a századfordulón virágzó magyarországi kisvárosi eklektikába. Mindennek kapcsán két szimbolikus jelentőségű építkezésre érdemes felhívni a figyelmet: a Kandia városrész és az örmény város között felépülő főgimnáziumra, valamint a huszárlaktanyára."" Kiemelésüket indokolja, hogy ezek az épületek nem csupán stílusukban, de léptékükben is új korszakot jelenítettek meg, jelentősen hozzájárulva ezzel a korábbi városi struktúrák átalakulásához. Mindemellett szimbolizálják azt a társadalmi változást is, amely révén a helyi közösség az országos intézményhálózathoz igyekezett csatlakozni. A főgimnázium a volt állatvásár terén épült fel 1898-ban, viszonylag távol a 18. századi városközponttól. A mai szemmel meglehetősen robusztusnak ható épület a neves pesti építész, Alpár Ignác , görög stílben" fogant alkotása." Miközben a főgimnázium a főutcát észak felé hosszabbította meg, illetve zárta le, a kaszárnya déli irányba tette ugyanezt. A két hatalmas épülettömb egyben kijelölte az átalakuló centrum új határait is. A főutca idővel az örökölt barokk főteret is magába olvasztotta. Az itt álló városházát az 1893-as földrengés után már nem javították ki."" A tér fő funk‘7 A rendezés 1811 és 1851 k6z6tt tortént. Virgil, Pop 2012: 77. 45 Az 1899-ben épült főgimnázium tervezője Alpár Ignác volt. Bővebben lásd: Hajös GyörgyKubinszky Mihály-Vámossy Ferenc (2005): Alpár Ignác élete és munkássága, Budapest. A huszárlaktanya 1894-ben épült. 49 Kádár József: i. m. 179. 59 Pop, Virgil 2012: 100.
