Oldal 74 [74]
4. Szamosújvár: az örménység beilleszkedése és városépítészeti modellje e 73
mutatja, hogy ezekben az utcákban már nem a barokk város, hanem a kései
népi építészet logikája érvényesült.
A 19. században megfigyelhető, hogy a falusias Kandia váraljai település
mindinkább kezdi meghatározni az örmény város arculatát is, olyannyira,
hogy egy tj varosszerkezeti tengely jon létre a mai Strada 1 Decembrie 1918 és
Strada Bobálna mentén. Ez a tengely idővel főutcává válik, amely nem utolsó
sorban az örmény várost köti össze Kandiával. A főutca kialakulásának kezdő
dátuma is meghatározható: 1838, amikor az addig a Szamos túlpartján futó
országutat — áthozva a vízen — a városon át vezették tovább." A Strada
1 Decembrie 1918 és Strada Bobálna főutcává válásával párhuzamosan Szamos¬
újvár szász városokra jellemző zártsága fokozatosan feloldódik. A főteres város
lassanként idomulni kezd az agrárdominanciájú mezővárosok főutcás hagyo¬
mányaihoz. Mindez előrevetíti a 19. század utolsó évtizedeinek döntő átalaku¬
lását is, anelynek köszönhetően Szamosújvár településképe betagozódott
a századfordulón virágzó magyarországi kisvárosi eklektikába.
Mindennek kapcsán két szimbolikus jelentőségű építkezésre érdemes fel¬
hívni a figyelmet: a Kandia városrész és az örmény város között felépülő
főgimnáziumra, valamint a huszárlaktanyára."" Kiemelésüket indokolja, hogy
ezek az épületek nem csupán stílusukban, de léptékükben is új korszakot
jelenítettek meg, jelentősen hozzájárulva ezzel a korábbi városi struktúrák
átalakulásához. Mindemellett szimbolizálják azt a társadalmi változást is,
amely révén a helyi közösség az országos intézményhálózathoz igyekezett csat¬
lakozni. A főgimnázium a volt állatvásár terén épült fel 1898-ban, viszonylag
távol a 18. századi városközponttól. A mai szemmel meglehetősen robusztus¬
nak ható épület a neves pesti építész, Alpár Ignác , görög stílben" fogant alko¬
tása." Miközben a főgimnázium a főutcát észak felé hosszabbította meg,
illetve zárta le, a kaszárnya déli irányba tette ugyanezt. A két hatalmas épület¬
tömb egyben kijelölte az átalakuló centrum új határait is.
A főutca idővel az örökölt barokk főteret is magába olvasztotta. Az itt álló
városházát az 1893-as földrengés után már nem javították ki."" A tér fő funk¬
‘7 A rendezés 1811 és 1851 k6z6tt tortént. Virgil, Pop 2012: 77.
45 Az 1899-ben épült főgimnázium tervezője Alpár Ignác volt. Bővebben lásd: Hajös György¬
Kubinszky Mihály-Vámossy Ferenc (2005): Alpár Ignác élete és munkássága, Budapest. A huszár¬
laktanya 1894-ben épült.
49 Kádár József: i. m. 179.
59 Pop, Virgil 2012: 100.