Page 67 [67]
GG s ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
falu alakult ki. Egy 1687-ből származó ábrázoláson láthatjuk, hogy a várkas¬
télyt félkörívben mindenütt lakóházak övezték."" A 18. század elején komo¬
lyan felmerült a lehetősége annak is, hogy a frissen alapított román görögka¬
tolikus püspökség a váralján építse fel központját. Erre azonban nem került
sor, így ez a rész a következő évszázadban végül összenőtt az örmény várossal,
anélkül azonban, hogy zegzugos utcáit rendezték volna. Így az örmény város
és a váraljai előtelepülés között fennmaradt az éles különbség.
4.2. A városalapítás kora
Az előzőkből kiderült, hogy az örmény város eredeti terveiben még szerepelt
a helye egy püspöki rezidenciának. A hosszanti főtér a barokk elveit követve
ennek az építészeti főmotívumnak lett volna előtere. A későbbiekben azonban
a polgárság vette át a vezető szerepet, ami a főtér beépítési struktúrájára is
kihatott. A hosszanti térből zárt piactér lett, amelynek térfalait a viszonylag
egységes mintákat követő polgárházak alkották.
A püspöki székhely (Kircbbof) eredendően a mai templom mögött kezdett
formálódni. Mivel azonban a püspökség végül nem jött létre, a városépítés
hangsúlyai megváltoztak. A mainál jóval tágasabb főtér (vásártér) közepén
felépült a városháza, ezzel együtt megkezdődött a városi lakóházak építése is.
Kezdetben fából építkezhettek, de az 1728-as tűzvész után fokozatosan rátér¬
tek a szilárd építőanyagokra." A város monográfiáját megíró Szongott szerint
az örmények átvették a helyi háromosztatú ház modelljét, amelyet később az
első és a hátsó szoba megkettőzésével másfél traktusosra bővítettek. Itt azon¬
ban érdemes egy pillanatra megállni, és ismét csak a városi kapcsolatokra
utalni. A háromtraktusos alaprajz ugyanis a környék 18. századi falusi épí¬
tőgyakorlatában még nem volt általános, és éppen ebben az időben kezdett
városi hatásra tért hódítani.? Az, hogy az örmény házaknak hosszanti alap¬
rajzuk lett, nem annyira a népi építészet hatása, hanem a telekrendszer követ¬
kezménye. A házak ugyanis követik hosszanti parcelláikat.
50 Plan von dem an der Szamos zwischen Clausenburg und Bistritz liegenden Schloss Szamosujvar
1768. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Nr. G I h 3862.
31 Szongott Kristéf 1901-1903: 124.
52 Gilyén Nándor (2005): Az erdélyi Mezőség népi építészete, Budapest, Terc Kiadó, 42., 116.