Seite 65 [65]
OCR
64 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN padlástér — nem írható le a mintaátvétel fogalmával, hanem a kereskedő népesség tárolási igényeiből eredeztethető immanens fejlődéssel van dolgunk. 4.1. A diaszporak kora Az ,alapított barokk város" fogalma olyannyira uralja a városról alkotott képzeteket, hogy a diaszpóra korszakát rendszerint nem is szokás Szamosújvár építéstörténetéhez sorolni. Ennek talán az is oka, hogy ez a korszak még meszsze nem a barokk jegyében telt, és sokkal inkább a helyi minták adaptációjáról szólt. Az alapítás korának számtalan jellegzetessége — mint például a házak alaprajza, de még a főtér léptéke is — ennek az átmeneti időszaknak az eredményeként született meg. Ismeretes, hogy az erdélyi örménység megtelepülése egy hosszabb migrációs folyamat eredménye, amelyet az elmúlt évtizedek történeti kutatásai meglehetősen jól dokumentáltak." Számunkra ebből annyi a lényeges, hogy a 18. század előtt az örménység rendi értelemben egységes nációként (compania), de számtalan településen szétszóródva élt. Gazdasági értelemben mindenekelőtt a korabeli erdélyi társadalom hiátusára, a távolsági cserekereskedelemre specializálódtak." Kereskedelmi lerakatot elvileg az élénk vásáros centrumokban lett volna érdemes létesíteni. A városok hagyományos kereskedő rétegei azonban nem látták szívesen az örmények konkurenciáját, és rendszerint eredményesen akadályozták meg az örmények letelepedését. Az örmény kereskedők ezért rendszerint mezővárosokban, falvakban és kincstári koronabirtokokon éltek. A 17. században csupán egyetlen jelentősebb városban találunk örmény kolóniát, Besztercén. A besztercei örmény kolónia képezte ugyanakkor a szétszóródott örménység elitjét.?" Szamosújvár "4 A századfordulón meggyökerezett tézis, miszerint az erdélyi kolonizációt a moldvai Duka vajda 1671-es megtorlásai kényszerítették volna ki, csak részben felel meg a valóságnak, és jórészt a nemzeti , mártíromság? felnagyítását szolgálja. A Kárpátok előterében élő örmények Erdélybe való beszivárgása jóval az említett dátum előtt megkezdődött. Főként az , általuk jól ismert szorosok? közelében igyekeztek megvetni a lábukat, így Gyergyószentmiklóson, Csíkszépvízen, Görgényszentimrén, Petelén, Marosfelfaluban, Ebesfalván, Besztercén. Részletesen lásd: Pál Judit 2005. 25 Meg kell azonban jegyezni, hogy az örmények nemcsak kereskedtek, de ipart is űztek, olyan tevékenységet tehát, amely jól működő helyi céhes hagyományokat sértett. Nem véletlen, hogy a leghevesebb ellentét ezen iparág körül bontakozott ki. 26 Szongott Kristóf 1901—1903: 272.
