Seite 58 [58]
3. Az örménység identitása s 57
Csíkszereda kereskedelmi aktivitását is, igaz, nem jelentősen. A gyergyószent¬
miklósi kereskedelmi életben azonban ekkor már nem az örmények, hanem
az ő szerepüket részben átvevő zsidók a legaktívabbak.
A kereskedelemből élők aránya mellett a városiasodásra jellemző foglalko¬
zási szerkezet további sajátossága a közszolgálatban, illetve a szabad értelmiségi
pályákon lévők jelentékeny száma. Gyergyószentmiklós azonban e tekintet¬
ben a székelyföldi régió legfalusiasabb kisvárosának számított. Ha csak a szá¬
mokat nézzük, elvileg megtörténhetett, hogy a kereskedelem és az értelmiségi
pálya szívta fel a helyi örménységet. Ha azonban arra gondolunk, hogy a helyi
örmények között már a 18. században is a tímárok voltak többségben, való¬
színűbb, hogy az örmény származásúak zömét a századfordulós városka népes
kisiparos rétegében érdemes keresnünk.
Miközben a két székelyföldi kolónia kezdettől fogva kisebbségi helyzetben
volt, ami önmagában is erős asszimilációs nyomást jelentett, Erzsébetvárosban
és Szamosújváron csak a polgári átmenet és az ezzel járó rendi kiváltságok
megszűnése indította el az asszimilációt. A 19. század közepén Erzsébetváros¬
nak még jó egyharmada, Szamosújvárnak pedig a fele az örmény plébánia híve
volt." A beolvadás ezután igen jelentős lehetett. Erre utal, hogy Erzsébetvá¬
rosban a katolikus hívek száma évtizedenként körülbelül annyi lélekkel gya¬
rapodott, mint amennyien az örmény katolikus eklézsiáról hiányoznak. Emel¬
lett azonban jelentős elvándorlást is jeleznek a számsorok. Szamosújváron
a katolikus plébánia híveinek a száma jóval lassabban gyarapodott, mint azt
az örmények átiratkozása indokolná.
Szamosújvár és Erzsébetváros századfordulón tapasztalható foglalkozási
struktúrájában nem fedezhetjük fel a hagyományos örmény foglalkozások,
főképp pedig a kereskedelem kiemelt jelentőségét." Elképzelhető lenne, hogy
az örmények a 19. század végén a kereskedelemből a hivatali pályák felé mobi¬
lizálódtak, mint azt az armenológiai irodalom sugallja. Áma közszolgálatban
és a szabad értelmiségi pályákon dolgozók 10-13 százalékos aránya sem tűnik
magasnak. A források alapján még abban sem lehetünk biztosak, hogy a keres¬
kedő-értelmiségi pályákon belül az örmény származásúak lettek volna a meg¬
"§ Varga E. Arpad: i. m.
"» KSH 1910.