Oldal 54 [54]
OCR
3. Az örménység identitása e 53 == Szamosújvár ee Erzsébetv. pa la Szamosújvár Gyergyó = eu Szepviz en —— Erzsébetv. _— Lelekszäm Gyergyé —#— Szépviz Kanta — Örmény családok számának és az örmény népességnek az alakulása Forrás: Pál 1997: 109-110. Pál tanulmányában arra is kitér, hogy az említett településeken belül milyen arányt képviseltek az örmények. Eszerint a másfél évszázados tendenciát szemlélve megállapítható, hogy az örmény városok kezdettől fogva vegyes lakosságúak voltak. A különbség csak az, hogy míg Szamosújváron és Erzsébetvárosban a 18. században az örmények abszolút többséget alkottak, a lakosság mintegy 50—70 százalékát, addig Gyergyószentmiklóson és Csíkszépvízen alig 15—25 százalék között mozgott a részarányuk. "7 A létszám kritikus elemzésén túl Pál arra is rámutatott, hogy az örmény társadalom közel sem volt olyan homogén, mint azt az armenizmus sugallta. Noha kétségtelen, hogy gazdasági súlya miatt a kereskedőréteg kiemelt fontosságú volt, a valóságban e kereskedőrétegen belül is óriásiak voltak a különbségek, nem beszélve az életmódjukban erősen eltérő kézművesekről, akik főként a bőrfeldolgozásban voltak érdekeltek. Ennek a belső rétegzettségnek a jelentősége annál fontosabb, mivel már az 1750-es években is eltérően alakult a négy központ foglalkozási struktúrája. , mindenik településnek megvannak a sajátos vonásai. A legkiegyensúlyozottabb a foglalkozási szerkezet Szamosújváron, ott találjuk a legtöbb mesterség képviselőjét ís. Gyergyőszentmiklóson a tímárok, Erzsébetvároson és a kisebb településeken a kereskedők és kalmárok vannak többségben. Mindenbol a marbakereskedők alkotják a legvagyonosabb réteget, közülük átlagban a szamosújváriak, gyergyószentmiklósiak 107 PálJudit 2007: III.
