OCR
48 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN Az örmények és a helybeliek közötti konfliktusok Székelyföldön voltak a leghevesebbek, ahol az örményeknek nem sikerült önálló települést létrehozni. Garda Dezső meggyőzően mutatja be, hogy a székelység miként próbálta meg újabb és újabb rendelettel korlátozni az örmények gazdasági szabadságát és mozgékonyságát. A székelyek főként a vásározást, a kocsmatartást, a bőrkészítést és mészárszékek üzemeltetését nehezményezték. A helyi széki önkormányzat végül az örmények kiűzését helyezte kilátásba." A befogadó társadalom és az örmények közötti ellentétek csak a 19. század első felében kezdtek alábbhagyni, párhuzamosan a helybeli iparosok gazdasági felemelkedésével és az örmények növekvő emancipációjával, illetve fokozódó beolvadásával.? Miközben Székelyföldön a településeken belül alakultak ki éles feszültségek örmények és nem örmények között, addig Erzsébetváros és Szamosújvár esetében a szász önkormányzatiság jelentette a legnagyobb konkurenciát. Elsősorban a közepes szász kereskedelmi centrumok, így például Beszterce, Segesvár vagy Medgyes gazdaságára volt negatív hatással az örménység megjelenése.” A 18. szäzad kôzepén az Grményellenesség Samuel Brukenthal nagyszebeni kormányzó személyében a legmagasabb helyi vezetői szinten képviseltette magät.” Mivel az örményeknek mind a székelyekkel, mind a szászokkal komoly ellentéteik voltak, az Erdélyt alkotó három politikai nemzet (magyarok, székelyek, szászok) közül egyedül a magyar nemesség támogatására számíthattak. Nem véletlen, hogy Erzsébetváros és Szamosújvár a 18. század végétől a szabad királyi városi státusz megszerzésére irányuló próbálkozásaiban a Habsburg uralkodó mellett elsősorban a magyar nemesi rendek támogatására számíthatott." Mindennek a kulturális következménye, hogy a két város örménysége számára a befogadó társadalom elsősorban a magyar nemesi rendet jelentette, ennek elvárásaihoz igyekezett igazodni. Egy korabeli kérvényükben írják, hogy a magyar nemzet az, 92 Garda Dezső 1992: 20. 3 Pal Judit 2003: 69. 94 Köpeczi Béla: i. m. 44. 5 Teutsch, Friedrich (1928): Bilder aus der Kulturgeschichte der Siebenbiirger Sachsen, 1-2. kötet, Kronstadt, 169. % Egyed Äkos (1995): „Az örmeny kerdes az 1790-91-es erdelyi orszäggyülesen.” Vildgtorténet, 17. evf. 1995/6sz-tél. 19-22. 9 9