Page 49 [49]
48 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
Az örmények és a helybeliek közötti konfliktusok Székelyföldön voltak a leg¬
hevesebbek, ahol az örményeknek nem sikerült önálló települést létrehozni.
Garda Dezső meggyőzően mutatja be, hogy a székelység miként próbálta meg
újabb és újabb rendelettel korlátozni az örmények gazdasági szabadságát és
mozgékonyságát. A székelyek főként a vásározást, a kocsmatartást, a bőrkészí¬
tést és mészárszékek üzemeltetését nehezményezték. A helyi széki önkormány¬
zat végül az örmények kiűzését helyezte kilátásba." A befogadó társadalom és
az örmények közötti ellentétek csak a 19. század első felében kezdtek alább¬
hagyni, párhuzamosan a helybeli iparosok gazdasági felemelkedésével és az
örmények növekvő emancipációjával, illetve fokozódó beolvadásával.?
Miközben Székelyföldön a településeken belül alakultak ki éles feszültsé¬
gek örmények és nem örmények között, addig Erzsébetváros és Szamosújvár
esetében a szász önkormányzatiság jelentette a legnagyobb konkurenciát.
Elsősorban a közepes szász kereskedelmi centrumok, így például Beszterce,
Segesvár vagy Medgyes gazdaságára volt negatív hatással az örménység megje¬
lenése.” A 18. szäzad kôzepén az Grményellenesség Samuel Brukenthal nagy¬
szebeni kormányzó személyében a legmagasabb helyi vezetői szinten képvi¬
seltette magät.” Mivel az örményeknek mind a székelyekkel, mind a
szászokkal komoly ellentéteik voltak, az Erdélyt alkotó három politikai nem¬
zet (magyarok, székelyek, szászok) közül egyedül a magyar nemesség támoga¬
tására számíthattak. Nem véletlen, hogy Erzsébetváros és Szamosújvár a 18.
század végétől a szabad királyi városi státusz megszerzésére irányuló próbál¬
kozásaiban a Habsburg uralkodó mellett elsősorban a magyar nemesi rendek
támogatására számíthatott." Mindennek a kulturális következménye, hogy a
két város örménysége számára a befogadó társadalom elsősorban a magyar
nemesi rendet jelentette, ennek elvárásaihoz igyekezett igazodni. Egy korabeli
kérvényükben írják, hogy a magyar nemzet az,
92 Garda Dezső 1992: 20.
3 Pal Judit 2003: 69.
94 Köpeczi Béla: i. m. 44.
5 Teutsch, Friedrich (1928): Bilder aus der Kulturgeschichte der Siebenbiirger Sachsen, 1-2. kötet,
Kronstadt, 169.
% Egyed Äkos (1995): „Az örmeny kerdes az 1790-91-es erdelyi orszäggyülesen.” Vildgtorténet, 17.
evf. 1995/6sz-tél. 19-22.
9
9