3. Az örménység identitása + 47
Habsburg-ház a sokfelekezetű fejedelemség integrálását a katolikus hegemó¬
nia révén kívánta biztosítani. Ugyanakkor Róma közvetlen missziós munkája
is rendkívül erős volt, amelynek végső célja az Örmény Apostoli Egyház , meg¬
térítése", és ezen keresztül a Szentszék keleti kapcsolatainak a megerősítése
volt. A Habsburgok kínálta unió fő célja nem a lelkek, hanem a lelki vezetők
megnyerése volt, tehát a császári hatalom legitimációja. A Habsburg-ház által
szorgalmazott uniók ezért rendszerint csupán formális egyesülést jelentettek,
miközben meghagyták a keleti rítusú szertartásokat. Az örmények esetében
azonban más volt a helyzet. Itt a Propaganda Fide Kongregáció közvetlen
térítési munkája révén az uniált örmények teljes egészében beolvadtak a kato¬
likus kulturális közegbe."
A vallási unió tette lehetővé, hogy a 18. században az örmények helyzete
stabilizálódjon. Kialakultak állandó lakóhelyeik Székelyföldön és városaik
a volt királyi, kamarai birtokokon. A vallási unió kulturális asszimilációs hatá¬
sát azonban nem szabad eltúlozni, hiszen az örmények életmódja, foglalko¬
zása és származása jó egy évszádon át fenntartotta idegenségüket, illetve táp¬
talaja volt a velük szemben alkalmazott diszkriminációknak. A , helybeli
idegen"? jelensége az európai kultúrában elsősorban a zsidóság kapcsán tema¬
tizálódott. Sombart szerint az idegen népeket nem kötik a helybeli tradíciók
kijelölte gazdasági és morális önkorlátozások, ezért — főként a kereskedelemi
haszonszerzésben - aránytalanul nagy előnyhöz jutnak." A 18. szäzadi kôzvé¬
lekedésre jellemző az alábbi idézet:
„Az örmenyek annyira távol esnek a lakosok gazdagításától, hogy (...) a magät cico¬
mázni kedvelő női nemet bitelbe adott olcsó árucikkeikkel igen könnyen megzavar¬
ják, és oda juttatják, hogy végezetül eladósodnak, s oktalanul férjüket is vagy elbo¬
vítják a sok tartozással meg azok évi kamatjával, vagy szép házaikat rendes díjért
bérbe adva, mondbatni ajándékul odaadják."
"9 Kovács Bálint 2010; Nagy Kornél 2012.
°° Sombart, Werner (1911): Die Juden und das Wirtscbaftsleben, Altenburg.
" Benkő József (1777): Transsilvania specialis. Magyar kiadás: Erdély földje és népe. Második kötet:
A székelyek földje. Fordította, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Szabó György.
Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó, 1999., 206.