Seite 40 [40]
3. Az örménység identitása + 39
határok viszonylag objektívek, például a nyelvhez vagy a bőrszínhez kapcso¬
lódnak, ott a társadalmi tapasztalatok és sztereotípiák ellenében nehéz etnikai
karakterológiát alkotni. Ezzel szemben az örmény identitás szabadon alakít¬
ható, és az egyházi kötődés mellett további toposzokkal is bővíthető, mint
a befogadó társadalommal szembeni , lojalitás", amiben jól megfér az az üze¬
net, hogy az évezredes örmény kultúra és civilizáció rendkívüli mértékben
hozzájárult Erdély, illetve Moldva és Havasalföld civilizációs fejlődéséhez. Az
iménti toposz szerint az örmény építészet a helyi minták átvételének (lojalitás)
és megújításának (hozzájárulás a civilizációs fejlődéshez) kettős erőterében
értelmezhető.
Az örménység mai fogalmának összegzéseként a következő téziseket fogal¬
mazhatjuk meg. Egyrészt az örménység nem egységes kategória, és Erdélyben
sokkal inkább etnikumként, semmint nemzetként jelenik meg. Az erdélyi
örménység önképe sajátosan elitista. Mindez azt jelenti, hogy az örmény iden¬
titás sajátosan felfelé torzít, magát a történelem során polgári elemként defi¬
niálja, hiányoznak belőle a , népies", , paraszti" elemek. Ezért a már említett
örmény templom mellett az örménység ,,polgarhazai” is szimbolikus tarta¬
lommal bírnak. Végül az örmény identitás mai konstrukciója kiindulási kere¬
tet kínál a városépítészeti kutatás számára is, amikor a beilleszkedés és a kul¬
turális transzfer kettősségét hangsúlyozza.
A fentebbi állítás, miszerint az örménység mai fogalmát szabadon lehet
alakítani, természetesen csak egy adott viszonyrendszerben értelmezhető,
tehát akkor, ha más erdélyi nemzetiségekkel, így a magyarokkal, románokkal,
szászokkal vetjük össze. Ha azonban jobban szemügyre vesszük a mai örmény¬
képet, úgy azonnal szembeötlik annak történeti determináltsága. A mai
örmény toposzok alig különböznek a közel bő évszázaddal ezelőtt megfogal¬
mazott armenista mozgalom értékrendjétől. Az egykori armenista mozgalom
és az utóbbi években fellendülő örmény diskurzus hasonlóságát hangsúlyo¬
zandó többen a , neoarmenizmus? fogalmának bevezetését szorgalmazzák."
Az eredeti armenizmus különleges helyet foglalt el a 19. század végének
nemzeti mozgalmai között. A magyarországi nemzeti ébredés korszakára
ugyanis a számban amúgy is csekély örménység nyelvileg mindenképp, de
5 Veress Ilka: i. m. 131.
5 Kali Kinga: i. m. 523.; Pal Judit (2007): Az örmények integrálódása és az örménykép változásai
Erdélyben a 18-19. században. In: Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., 77-94.