Page 39 [39]
OCR
38 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN feldolgozta.* Alapvető dilemma, hogy az örménység nehezen ragadható meg valamennyire is objektívnek tekinthető mutatók mentén, mint a nyelv, a vallás vagy akár a vállalt nemzetiség. A 2002-es romániai népszámlálás például mindösszesen 1780 örmény nemzetiségű személyt regisztrált. Ezen belül is többségben voltak a témánk szempontjából kevésbé releváns, részben román, részben örmény anyanyelvű jövevények és leszármazottaik, akik az 1915-ös népirtás után, illetve a közelmúltban költöztek Erdélybe, illetve Romániába. Az Erdélyben élő örménység többségére ma a vegyes identitás jellemző, azaz a magyar, kisebb részben román nemzetiségűek másodlagos kulturális kötődésként (származástudatként) élik meg örmény voltukat. Az úgynevezett magyar-örmények kapcsán írja Kali Kinga: „nem beszelhetünk törtenetileg olyan kontinuitäsrol, amelynek ertelmeben ugyanazzal a nevvel jelölhetnenk peldaul az örmenyorszägi örmenyeket es Erdély örmény származású lakosait napjainkban." Az erdélyi örmények az elmúlt kétszáz évben tökéletesen asszimilálódtak a befogadó magyar társadalomhoz, átvették annak nyelvét, szokásait, habitusát és nemzettudatát. Ezzel kapcsolatban Kali felhívja a figyelmet arra, hogy minél kevesebb kulturális jel áll rendelkezésre egy-egy közösség önképének kialakításához, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a meglévő kulturális elemeket túlhangsúlyozza.7 Az örménység esetében a legfontosabb kultúrahordozó elem az egyház. Mindennek következménye, hogy az örmény építészet főként templomai révén jelenik meg az etnikai diskurzusokban. Ez alól Szamosújvár az egyetlen kivétel, noha a templom itt is központi jelentőségű. Az örmény identitás határainak az elmosódása ugyanakkor komoly lehetőséget is jelent az örménykép szabad alakítására. Ahol a nemzetiségi, etnikai 54 Kali Kinga (2008): Vasárnapi örmények - valami a pozicionális identitásról (antropológiai tanulmäny). In Sas Péter (szerk.): Örmények - Magyar írók novellái az örmény emberről, Budapest, Noran Kiadó, 511—532.; Veress Ilka (2009): , A romániai örmény kisebbség kulturális reprodukciós stratégidi.” Pro Minoritate, 2009 tavasz, 123-140. % Veress Ika: i. m. 125.; Kovacs Balint (2015): „Reproduktion der Diaspora. Armenische Ansiedlungen im östlichen Europa nach dem Genozid am Beispiel Gherla/Armenierstadt in Siebenbürgen.” Armenisch-Deutsche Korrespondenz, 2015/3. 39-42. 5 Kali Kinga: i. m. 512. 7 U6: i. m. 527.
