Page 39 [39]
38 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
feldolgozta.* Alapvető dilemma, hogy az örménység nehezen ragadható meg
valamennyire is objektívnek tekinthető mutatók mentén, mint a nyelv, a val¬
lás vagy akár a vállalt nemzetiség. A 2002-es romániai népszámlálás például
mindösszesen 1780 örmény nemzetiségű személyt regisztrált. Ezen belül is
többségben voltak a témánk szempontjából kevésbé releváns, részben román,
részben örmény anyanyelvű jövevények és leszármazottaik, akik az 1915-ös
népirtás után, illetve a közelmúltban költöztek Erdélybe, illetve Romániába.
Az Erdélyben élő örménység többségére ma a vegyes identitás jellemző, azaz
a magyar, kisebb részben román nemzetiségűek másodlagos kulturális kötő¬
désként (származástudatként) élik meg örmény voltukat. Az úgynevezett
magyar-örmények kapcsán írja Kali Kinga:
„nem beszelhetünk törtenetileg olyan kontinuitäsrol, amelynek ertelmeben ugyanaz¬
zal a nevvel jelölhetnenk peldaul az örmenyorszägi örmenyeket es Erdély örmény
származású lakosait napjainkban."
Az erdélyi örmények az elmúlt kétszáz évben tökéletesen asszimilálódtak a befo¬
gadó magyar társadalomhoz, átvették annak nyelvét, szokásait, habitusát és
nemzettudatát. Ezzel kapcsolatban Kali felhívja a figyelmet arra, hogy minél
kevesebb kulturális jel áll rendelkezésre egy-egy közösség önképének kialakí¬
tásához, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a meglévő kulturális
elemeket túlhangsúlyozza.7 Az örménység esetében a legfontosabb kultúra¬
hordozó elem az egyház. Mindennek következménye, hogy az örmény építé¬
szet főként templomai révén jelenik meg az etnikai diskurzusokban. Ez alól
Szamosújvár az egyetlen kivétel, noha a templom itt is központi jelentőségű.
Az örmény identitás határainak az elmosódása ugyanakkor komoly lehe¬
tőséget is jelent az örménykép szabad alakítására. Ahol a nemzetiségi, etnikai
54 Kali Kinga (2008): Vasárnapi örmények - valami a pozicionális identitásról (antropológiai tanul¬
mäny). In Sas Péter (szerk.): Örmények - Magyar írók novellái az örmény emberről, Budapest, Noran
Kiadó, 511—532.; Veress Ilka (2009): , A romániai örmény kisebbség kulturális reprodukciós straté¬
gidi.” Pro Minoritate, 2009 tavasz, 123-140.
% Veress Ika: i. m. 125.; Kovacs Balint (2015): „Reproduktion der Diaspora. Armenische Ansied¬
lungen im östlichen Europa nach dem Genozid am Beispiel Gherla/Armenierstadt in Siebenbürgen.”
Armenisch-Deutsche Korrespondenz, 2015/3. 39-42.
5 Kali Kinga: i. m. 512.
7 U6: i. m. 527.