Seite 30 [30]
2. Az örmény városépítészet kutatásának problémái + 29
különösen fontos kiindulópontot jelentett Pál Judit kolozsvári történész
munkássága, aki tanulmányok sorában, illetve önálló kötetben is feldolgozta
az erdélyi örménység integrációjának egyes lépéseit."
Pál munkáit olvasva óhatatlanul felvetődnek a tágabb összefüggések is,
Erdély sajátos társadalomtörténeti, városhierarchiai és etnikai viszonyai. Itt
természetesen csak azokra a sajátosságokra érdemes koncentrálni, amelyek
közvetlenül érinthették az örménység státuszát és azon keresztül építészetét
is. Ilyen például Erdély politikai státusza, a nemzetiségek közötti munkameg¬
osztás, a vallási sokszínűség, a városhálózati rendszerek alakulása, valamint
a régió helye a tágabb kereskedelmi áruforgalomban." A 17-18. századi
örmény építészeti virágkor tágabb kontextusához tartozik továbbá az erdélyi
marhakereskedelem &s börkivitel ältalänos konjunktúrája." Szintén részben
külső okok játszottak közre abban, hogy a 19. század elején megakadt az
örmény városok fejlődése. A bőrfeldolgozás jelentősége csökkent, a feltörekvő
gabonakereskedelem pedig új régiókat hozott helyzetbe, mint a Bánát vagy
az Alföld."
Még kevésbé képzelhető el az örmény városépítészet értelmezése a város¬
földrajz elméleti alapvetései nélkül. A 18-19. század egészen másfajta várostí¬
pust preferált, mint a klasszikus iparosítás és a szerveződő nemzetállam a szá¬
zadforduló évtizedeiben. Erről az építészeti arculat szempontjából rendkívül
jelentős háttérváltozóról két alapvető munka is megjelent az elmúlt években.
Az egyik az erdélyi városhálózat monografikus feldolgozására vállalkozott a 18.
századtól 1867-ig, Erdély és Magyarország közjogi egyesüléséig. A másik az
from Mount Ararat. Armenian Culture in the Carpathian Basin, Budapest; Nagy Kornél (2012): Az
erdélyi örmények katolizációja (1685-T715), Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Történettudományi Intézet.
44 PálJudit 1996, I996B, 1998, 1999, 2000, 2005.
45 Köpeczi Béla (szerk.) (186): Erdély története 1I3., Budapest, Akadémiai Kiadó.
16 Bíró Vencel (1986): Erdély XVI-XVII. századi kereskedelmének történetéhez. In Sas Péter
(szerk.): Ódon Erdély. Művelődéstörténeti tanulmányok. 1-2., Budapest, Magvető Kiadó, 237.
17 Németh Ferenc (2013): , Magyar-örmények Bánát közéletében a 19. században." Délkelet Európa
- South-East Europe. International Relations Quarterly, vol. 4. no.1. Spring 2013/1. 1-11.
+ Sonkoly Gäbor (1994): Les villes en Transylvanie moderne entre 1750-1857, D.E.A. dolgozat. École
des Hautes Études en Sciences Sociales Territoires urbains; U6 (1996): Comment définir une hié¬
rarchie urbaine? La Transylvanie entre 1750 et 1857. In: Cahiers du Centre de Recherches Historiques,
octobre 1996, 163-172.; U6 (2001): Erdely varosai a XVILI-XIX. szdzadban, Budapest, L'Harmattan
— Atelier; Uő (2003): , Vásárok, vásárkörzetek és városok Erdélyben 1920-ban." Korall 2003/11-12.
163—182.