Oldal 22 [22]
2. Az örmény városépítészet kutatásának problémái e 2I
Érdekes módon az eddig említett munkákban alig találkozunk B. Nagy
Margit nevével, még kevésbé kutatási eredményeivel, holott a tőle származó,
levéltári adatokra támaszkodó művészettörténeti elemzések a stílus kérdésé¬
ben alapvető fogódzókat adhatnak." Meggyőzően bizonyította, hogy az I750¬
es évek előtt, tehát a nagytemplom építési munkálatait megelőzően a város¬
ban zömmel környékbeli mesterek dolgoztak, akiktől az örmény megrendelők
a korabeli erdélyi divatoknak megfelelő reneszánsz ízlésű kőfaragványokat
szereztek be. A templomépítéssel párhuzamosan megjelenő második építő¬
mesteri generáció azonban már idegen: főként ausztriai, morvaországi és nyu¬
gat-magyarországi nevek szerepelnek a számadásokban. Mivel ők egyenesen a
barokk stílus Habsburg birodalmi központjaiból érkeztek, a szamosújvári
örmény barokk is gazdagabb, mint azt Erdélyben megszokhattuk."
B. Nagy Margit tanítványa volt az örmény barokk első felfedezőjének, Entz
Gézának. A neves művészettörténész kifinomult íráskészséggel volt képes
láttatni a Szamos-parti város esztétikai értékeit. Ő fogalmazta meg elsőként az
örmény barokk, vagy — ahogy ő nevezte — , késő barokk, illetve rokokó"
alapvető jegyeit, mint a túlfűtött díszítettséget, a festőies hatáskeresést vagy
az európai formákhoz való feltűnő közelséget.
»Az építészeti elemek egymásra zsúfolása, a játékos, gyakran balmozódó díszítésmód,
a szobrászati elemek festői kezelése, mind olyan vonások, melyek a szamosújvári
rokokót közel viszik az egykorú európai művészetbez, egyszersmind azonban távolabb
is tartják a magyar ízléstől. "7
Entz további két lényeges, a későbbi kutatások során nem eléggé hangsúlyozott
jelenségre hívta fel a figyelmet. Az egyik az utcaképek vidékies, szinte falusias
hatása. A vidékies jelleg részben Erdély (Kolozsvár, Nagyszeben), de még
inkább a királyi Magyarország késő barokk utcaképeivel összehasonlítva igazán
bücher für Geschichte Osteuropas, 1993/2. 180-209.; Koväcs Bälint (2006): „Abschnitte aus der neu¬
zeitlichen Geschichte der Armenischen Missionen.” Studia Universitatis Babes-Bolyai Theologica
Catholica Latina, 2006/2. 39-50.
5 B. Nagy Margit (1970): Reneszánsz és barokk Erdélyben, Kolozsvár, Kriterion Kiadó, 211—226.;
U6 (1983): , A barokk Szamosújvár születése." Építés-építészettudomány, 1983. 27—39.
6 B. Nagy Margit 1983: 36.
7 Entz Géza (1944): Szolnok-Doboka műemlékei. In Szabó T. Attila (szerk.): Szolnok-Doboka
magyarsága, Dés-Kolozsvár, 228.