Page 21 [21]
20 + ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
a város építészettörténeti jelentőségére a barokk stílus erdélyi meghonosításá¬
ban. A városszerkezetet vizsgálva kitértek a lehetséges erdélyi mintákra is, min¬
denekelőtt Kolozsvár szerepére. A formai hasonlóság felismerésén túl azon¬
ban nem foglalkoztak mélyebben a mintaátvétel logikájával, mint ahogy
a barokk városkép társadalomtörténeti magyarázatára sem tettek kísérletet.
Főként Sabáura jellemző, hogy — noha behatóan ismerte a századforduló
armenológiai kutatásait — azokat az építészettörténet segédtudományaként,
az adatok átemelése céljából forgatta. Mindez azzal járt, hogy a Szamosújvár¬
ról szóló építészeti diskurzus elszakadt a társadalomtörténeti kontextustól.
Évtizedeken át csak a formát vizsgálták, a szociológiai tartalmat alig érintették.
Műemlékes kollégájuk, Miklósi-Sikes Csaba a kétezres évek elején egy kon¬
ferencián tartott előadásában szorgalmazta elsőként, hogy a stílus tisztázása
után ideje lenne a megrendelő, tehát az örménység szempontjából értelmezni
a városképet." Szerinte az örmény barokk nem más, mint az örménység Bécs¬
hez kötődő lojalitásának a formába öntése. A bécsi orientáció ötlete a magyar¬
országi barokk kisvárosi architektúrával, konkrétan Sümeg városképével való
összehasonlítás eredményeként született meg.
, Sümeg alig 150 km-re esik Bécstől, de ennek hatása sokkal erőteljesebben van jelen
a mintegy 800 km-re fekvő Szamosújvár barokk építészetében. "3
Miklósi-Sikes tehát egy újabb színnel gazdagította a szamosújvári barokk értel¬
mét. A barokk városkép az ő értelmezésében egy kulturális transzfer eredmé¬
nye, amely a távolság ellenére is képes volt Béccsel, mint építészeti centrummal
közvetlen kapcsolatot ápolni. Miklósi-Sikes gondolatait az építészeti formák
rokonságából vezette le. Érdemes megjegyezni, hogy más, nem erdélyi örmény
diaszpórák kereskedelmi kapcsolatait kutatva is hasonló, távoli régiók felé
mutató összekötő szerepeket azonosítottak a kutatatások."
Baroque Gherla. In N. Sabäu (ed.): Armenian Culture and Art in Gherla, Bucuresti, Ararat Pub¬
lishing House, 85-98.
» Mikldsi-Sikes Csaba: i. m. 128.
5 Miklósi-Sikes Csaba (1999): Szamosújvár és Sümeg barokk belvárosának építéstörténeti sajátos¬
ságai. In Benczédi SAndor—Hlavathy Izabella (szerk.): Tusnád 1998: Történeti városok védelme, Sep¬
siszentgyörgy, 69.
Mm Troebst, Stefan (1993): „Isfahan - Moskau - Amsterdam: Zur Entstehungsgeschichte des mos¬
kauischen Transitprivilegs für die Armenische Handelskompanie in Persien (1666-1676)” Jahr¬