Oldal 20 [20]
OCR
2. Az örmény városépítészet kutatásának problémái + 19 lemény figyelmét is felkeltő üzenetre. A , barokk város" kétségkívül olyan »szlogen”, amely a kézfigyelem ingerktiszobeét is eléri. Különösen Erdélyben, ahol nem túl markáns a barokk városépítészeti jelenléte, különösen nem abban az erősen díszes formájában, amilyennel Szamosújváron találkozhatunk." A , barokk város? kifejezés tehát annak ellenére, hogy európai példákra hivatkozik, inkább a városkép erdélyi pozicionálását szolgálja. A műemléki értékfelmérés módszertana egyébiránt Pop munkáinak egészét áthatja. Doktori disszertációja, illetve a belőle készült publikációk rendkívül részletes leírásokat és felméréseket tartalmaznak. A telekméreteket tömbről tömbre tekinti át, a műemlékileg védendő házakról kataszteri áttekintést ad. A jelenleg aktuális városképvédelmi terveket is a kolozsvári építész jegyzi." Műemléki dokumentációiban bátran támaszkodhatott a kolozsvári műemléki hivatal 1977-es állapotfelmérésére."? A felmérés közvetlen előzménye a belváros tervbe vett teljes szanálása, aminek előkészítése lett volna a műemléki állapotfelmérés." A munkálatokat vezető Sóvágó János és Miklósi-Sikes Csaba fémjelezte munkacsoport olyan dokumentációt készített, amely mindmáig a legértékesebb forrása az erdélyi örmény városépítészeti kutatásoknak. Összesen mintegy 80 darab 18. századi, illetve a 19. század elejére datálható épület felmérésére került sor. A kutatás eredményeit később Nicolae Sabáu, illetve Mihaela Bodea románul, illetve németül és angolul is publikálta." Az elemzések tisztázták a szamosújvári történeti háztípusok alaprajzi tipológiáját, illetve — Pop későbbi tézisét megelőlegezendő — rámutattak 7 Pop, Virgil 2002: 25. 5 Pop, Virgil (1997): Studiu pentru delimitarea zonelor de rezervatie de arbitecturá ín municipiul Gherla, Cluj-Napoca, Universitatea Tehnica — Facultatea de arhitectura; U6 (2010): Studiu pentru delimitarea zonelor de rezervatie de arbitectura in municipiul Cluj Napoca, Cluj-Napoca, Universitatea Tehnica; U6 (201): Studiu pentru delimitarea zonelor de rezervatie de arhitecturd in municipiul Gherla, Cluj-Napoca, Universitatea Tehnica — Facultatea de arhitectura. 5 Sóvágó Janos—Mikldsi-Sikes Csaba (1977): Studiu de Sistematizare pentru punerea in valoare a zonelor rezervatiilor de arhitecturä si a monumentelor de architectura Gherla, Cluj-Napoca, Institutul de Cercetare si Proiectare. to Miklósi-Sikes Csaba (2001: Örmény kutatások Erdélyben az 1980-as években. In: Issekutz Sarolta (szerk.): A 300 éves örmény szertartású római katolikus egybáz és közösségei Magyarbonban régen és ma című konferencia, Budapest, Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesiilet, 127-134. * Bodea, Mihaela (1984): „Valoare in peisajul urban al Gherlei.” Revista muzeelor si monumentelor - Monumente istorice i de arta, 1984/1. 27-29.; Sabau, Nicolae (1984): ,Gherla. Aspecte istorico-artistice ale dezvoltarii orasului.” Revista muzeelor si monumentelor - Monumente istorice si de arta, 1984/1. 17-29.; Sabau, Nicolae (1991): „Armenopolis oder das Barock in Gherla (18-19. Jahrhundert)”. Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde, 1991. 47-67.; Sabäu, Nicolae (2002): Armenopolis the
