Oldal 20 [20]
2. Az örmény városépítészet kutatásának problémái + 19
lemény figyelmét is felkeltő üzenetre. A , barokk város" kétségkívül olyan
»szlogen”, amely a kézfigyelem ingerktiszobeét is eléri. Különösen Erdélyben,
ahol nem túl markáns a barokk városépítészeti jelenléte, különösen nem
abban az erősen díszes formájában, amilyennel Szamosújváron találkozha¬
tunk." A , barokk város? kifejezés tehát annak ellenére, hogy európai példákra
hivatkozik, inkább a városkép erdélyi pozicionálását szolgálja. A műemléki
értékfelmérés módszertana egyébiránt Pop munkáinak egészét áthatja. Dok¬
tori disszertációja, illetve a belőle készült publikációk rendkívül részletes leírá¬
sokat és felméréseket tartalmaznak. A telekméreteket tömbről tömbre tekinti
át, a műemlékileg védendő házakról kataszteri áttekintést ad. A jelenleg aktu¬
ális városképvédelmi terveket is a kolozsvári építész jegyzi."
Műemléki dokumentációiban bátran támaszkodhatott a kolozsvári
műemléki hivatal 1977-es állapotfelmérésére."? A felmérés közvetlen előzmé¬
nye a belváros tervbe vett teljes szanálása, aminek előkészítése lett volna
a műemléki állapotfelmérés." A munkálatokat vezető Sóvágó János és Mik¬
lósi-Sikes Csaba fémjelezte munkacsoport olyan dokumentációt készített,
amely mindmáig a legértékesebb forrása az erdélyi örmény városépítészeti
kutatásoknak. Összesen mintegy 80 darab 18. századi, illetve a 19. század ele¬
jére datálható épület felmérésére került sor. A kutatás eredményeit később
Nicolae Sabáu, illetve Mihaela Bodea románul, illetve németül és angolul is
publikálta." Az elemzések tisztázták a szamosújvári történeti háztípusok alap¬
rajzi tipológiáját, illetve — Pop későbbi tézisét megelőlegezendő — rámutattak
7 Pop, Virgil 2002: 25.
5 Pop, Virgil (1997): Studiu pentru delimitarea zonelor de rezervatie de arbitecturá ín municipiul
Gherla, Cluj-Napoca, Universitatea Tehnica — Facultatea de arhitectura; U6 (2010): Studiu pentru
delimitarea zonelor de rezervatie de arbitectura in municipiul Cluj Napoca, Cluj-Napoca, Universi¬
tatea Tehnica; U6 (201): Studiu pentru delimitarea zonelor de rezervatie de arhitecturd in municipiul
Gherla, Cluj-Napoca, Universitatea Tehnica — Facultatea de arhitectura.
5 Sóvágó Janos—Mikldsi-Sikes Csaba (1977): Studiu de Sistematizare pentru punerea in valoare a
zonelor rezervatiilor de arhitecturä si a monumentelor de architectura Gherla, Cluj-Napoca, Institu¬
tul de Cercetare si Proiectare.
to Miklósi-Sikes Csaba (2001: Örmény kutatások Erdélyben az 1980-as években. In: Issekutz
Sarolta (szerk.): A 300 éves örmény szertartású római katolikus egybáz és közösségei Magyarbonban
régen és ma című konferencia, Budapest, Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesiilet, 127-134.
* Bodea, Mihaela (1984): „Valoare in peisajul urban al Gherlei.” Revista muzeelor si monumentelor
- Monumente istorice i de arta, 1984/1. 27-29.; Sabau, Nicolae (1984): ,Gherla. Aspecte istorico-ar¬
tistice ale dezvoltarii orasului.” Revista muzeelor si monumentelor - Monumente istorice si de arta,
1984/1. 17-29.; Sabau, Nicolae (1991): „Armenopolis oder das Barock in Gherla (18-19. Jahrhundert)”.
Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde, 1991. 47-67.; Sabäu, Nicolae (2002): Armenopolis the